Több száz emberrel hosszú órákra összezárva lenni néha még a földön is kihívásokkal teli, nemhogy a levegőben, ahol a 800 km/órával repesztő oxigénhiányos bádogdobozból aztán végképp nincs menekvés. Ahány utas, annyi szokás, kávé vagy tea, csirke vagy marha, bár ily’ egyszerű lenne egy sztyuvi élete. De nem az, pláne nem egy közel-keleti légitársaságnál, ahol aztán cifra élmények fűszerezik a dolgos mindennapokat.

 „Lődd be Mekkát lányom!” – szól az utasítás a hithű muzulmán szájából, aki rojtos szőnyeggel a hóna alatt várja, hogy a szent föld koordinátáit a lehető legprecízebben meghatározzam neki és megfelelő irányba állítsam a térdepelős zsolozsmához. Igen, ilyenkor felrémlik Toldi Miklós esete, akihez a fáma szerint így szólt Laczfi hetykén: „Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?” De hát nem oda Buda, különben is Mekka kell, úgyhogy a 21. század technikai csodáival élve letöltöm a digitális iránytűt és Mohamed megnyugszik, tán még imáiba is foglal.

 Lábaid előtt puffan a 20 kilós Louis Vuitton kézipoggyász

Teljesen megszokott, hogy némely illusztrisabb arab klán női tagjai cipelik gépre a megrakott puttonyt, miközben uruk és parancsolójuk a háttérben aranyozott BlackBerry-t szorongat, másik kezével vehemensen hadonászik. Te meg negédes mosollyal köszöntöd őket, viszonzásul a lefátyolozott „Sheikha” lábujjadra ejti Lajcsit és rámutat a felső tárolóhelyre. Ide már szavak se kellenek, a testbeszéd mindent visz. Asszony leül, ránézek a férfira, majd ránézek a csomagra, végül ránézek a kalaptartóra. Totál felesleges probálkozás, emberünk simán befészkeli magát az ülésbe, én meg akarva-akaratlan felkapom Lajcsit és színpadias nyögdécseléssel feltornászom a magasba, majd dirrel-dúrral rácsapom az ajtót, minél nagyobb a csattanás, annál jobb.

 „Szállj szállj sólyom szárnyán” avagy a légi madárház esete

A szent állatot tisztelni kell. Az Egyesült Arab Emirátusok szent állata pedig a sólyom, ott van a nemzeti lobogón, így egyértelmű, hogy a gépen is előkelő hely dukál neki. Legtöbb esetben a business class-on rebegtetik szárnyaikat, kisebb szívritmuszavart okozva ezzel a sztyuviknak. Hiába a szemfedő, hiába a karhoz erősített ideiglenes „póráz” és a gondosan összeállított madártáp, egy sólyomnak is lehet nehéz napja és lehet, hogy egyébként is utál repülni. Értitek, egy madarat bezárni egy vasmadárba, hááát… Ezt neki lelkileg fel kell dolgoznia. Nekünk meg számolnunk kell azzal, hogy a tálcánkon gőzölgő kávéscsésze csöppet sincs biztonságban, elég egy szárnycsapás és fröccsen a koffein boldog-boldogtalanra.

 Szőrös-pucér felsőtestek, irány Szaúd-Arábia

A muzulmánok szent földje Mekka, ami jelenleg a szaúd-arábiai Dzsidda városához esik a legközelebbre. Itt található a Kába kő, aminek órával megegyező körüljárása minden vallásos muszlim nirvanához fogható élménye. Afféle zarándokút, amit életében egyszer minden Allah hívőnek illik megtennie. No mármost nem úgy van az, hogy csak felülünk a gépre és landolunk Mekka szomszédságában. Itt pontos szertartásokon kell átesni, először is mosakodj le, majd tiszta testtel és ágyékon megkötött törölközővel imádkozzál Istenedhez (hogy szellemed és elméd is tiszta legyen), végezetül üljél vissza az ülésbe és olvasgasd a Koránt. Sztyuvi eközben mit csinál? Próbálja szárazon tartani az egynégyzetméternyi fedélzeti budi padlózatát, igyekszik nem sokkot kapni 1-1 jobbról vagy balról felé kacsintó, törölközős pucsító popó látványától, illetve tolja a szekeret, „csirke vagy marha, marha vagy csirke”.

 Ahány náció, annyi buké

Szóval azért normális esetben is, teszem azt egy 10 órás út során is keményen be tud állni a levegő odafönt. De mi van akkor ha már az amúgy is büdös kínai lábszag bukéja kerül a szellőztető berendezésbe, ami semmi mást nem csinál, csak megkavarja, majd visszaforgatja ugyanazt? Az van, hogy nem menekülsz, mert a lábszag mindenhová elkísér, lelkesen kering a légtérben, szerencsés esetben valamelyik kolleginádnál van egy fölös tigris balzsamos szelence, amivel bekened az egész arcod és nagy valószínűséggel bizseregve lebénul az összes érzékszerved. Persze ennek híján szóba jöhet a non-stop parfüm inhalálás is (minél pacsulibb annál jobb), mivel a gázmaszk használata egyelőre nem engedélyezett.

 „Könyörgöm kösse már be és kapcsolja ki!”

Totál mindennapos harc, sztyuvi kontra makacs utas. Mai napig nem tudom felfogni miért esik oly’ nehezére némelyik delikvensnek magára kötni a biztonsági övet és kikapcsolni a telefont felszállás és leszállás idejére. A legjobb amikor ott állok mellette már 5 perce és hiába magyarázok kézzel-lábbal, az durcából csakazértse csinálja. Mintha én kérnék szívességet tőlük, holott tehetnének ők nekem egy nem is akárminő szívességet. 🙂

 Megkülönböztetett fedélzeti wc használatra irányuló kérés, útlevél alapján

Az egyik kedvencem, igazi gyöngyszem légi pályafutásom alatt, ahol igazi értelmet nyert számomra az indiai kasztrendszer, mint olyan. A járat Bombay-ból indult és az utasok zömét indiai vendégmunkások tették ki, akik jobb híján a Közel-Keletre indultak rabszolga munkát végezni. A maradék, szintén eredetileg indiai honfitársnak viszont Anglia volt a végállomás, mivel ők már brit állampolgárnak minősültek. Jön hozzám az aktatáskával felfegyverzett, fejbiccentős hindu és büszkén meglobogtatja előttem a ropogós papiruszt, miközben magára erőlteti angolosnak vélt akcentusát és megkérdezi: „szóval akkor melyik véce van itt fenntartva a brit útlevéllel rendelkezőknek?”  Szerencsére a kérdést a mellettem álló ízig-vérig angol származású kolleginám is meghallotta és nem volt rest előkapni a saját útlevelét és közölni: „fiam, képzeld el, hogy ezzel a passzussal nekem is ugyanazt a budit kell használnom, mint neked, meg mint itt mindannyiunknak.” Az ügy ezzel le volt zárva, a figura pedig igyekezett angolosan távozni, persze mély felháborodással.

 Légi sakk-matt!

Fatima nem ül Ahmed mellé, Leila pedig Mohamed mellé.

Teljesen általános dolog, hogy ismeretlen arab nők nem szándékoznak ismeretlen férfi mellé ülni, sőt mi több, egyenesen visszautasítják. Igen ám csak egy színültig telt kabin esetében úgy ültetgetni, csűrni-csavarni, hogy mindenkinek jó legyen, igazi logisztikai erőpróbát kíván és legtöbbször kivitelezhetetlen, pláne ha az arányok elcsúsznak és több a jancsi, mint a juliska. Nekem elhihetitek, nincs kellemetlenebb egy duzzogó Fatimánál, aki ilyenkor a fekete mágia összes átkát rád szórja a fátyol mögül.

 A pantomim művészete

Minden közel-keleti bázissal rendelkező sztyuvellának ki kell fejlesztenie eme képességet. Vannak utak, ahol a verbális kommunikációval semmire sem mész, magadat ugyan szórakoztathatod, de attól még ugyanúgy bámulnak rád, mint borjú az új kapura. Legjobb példa erre egy dhakai járat, telis tele jobb sorsra érdemes bangladesi benszülöttel, akik nem csak életükben először ülnek gépen, de nagy valószínűséggel akkor találkoznak először öblíthető vécével. A dolgot gondolom nem kell tovább ragoznom.

 A mentőmellény nem játékszer!

Előre leszögezném, hogy szeretem a gyerekeket, azonban egy-két neveletlen purdé rendesen ki tudja vágni nálam a biztosítékot, pláne ha ehhez a szülők is előszeretettel asszisztálnak. Történt ugyanis, hogy egyiptomi járatunkon (amihez már eleve drótkötél idegzet szükségeltetik) tolom a taligát, vagyis a szervizkocsit és arra leszek figyelmes, hogy tökmag jankó ravaszul előhúzza a mentőmellényes csomagot az ülés alól, foggal körömmel letépve a csomagolást, meghúzva a bűvös zsinórt, felfújja az életmentő jószágot és büszkén mutatja szüleinek, mire azok könnybe lábadt, büszkeségtől dagadó tekintettel néznek kreatív fiókájukra. Mire sztyuvi (én) közbelép és megtöri a magasztos pillanatot, jól ráüvölt a gyerekre (aki közben már magára tekerte a cuccot) és szikrákat szóró szemei kíséretében közli a szülőkkel: A GÉP BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEI NEM GYEREK KEZÉBE VALÓK! A család elnémul, egy perc múlva már kuncognak a hátam mögött és agyonajnározzák a rosszcsontot. Tanulság: ne próbálj öt perc alatt megnevelni egy arab lurkót, mert csak a te pumpád szökik az égbe.

A cikk szerzője a http://sztyuvi.cafeblog.hu/ írója, ex-stewardess. Ha tetszett ez a lista, és szeretnétek Zsófival máshol is találkozni, akkor szavazzatok rá a Bónusz Brigád Álommeló játékán! (Szavazni a Bónusz Brigád oldalának lájkolása után lehet.)