2013.01.11.
A kutyatartás olyan, mint a gyereknevelés: mindenkinek megvan a határozott véleménye róla, hogy hogyan kéne jól csinálni. Ráadásul mindenki máshogy viselkedik a többi kutyással is. Ezzel nem is volna baj, de vannak olyan takonyfagyasztó téli hajnalok, amikor mindezt sokkal nehezebben toleráljuk a kutyafuttatóban. Napi morgás következik.
A divatkutyás, aki hirtelen felindulásból beszerez egy foltokban kopaszodó mongóliai óriáscsivavát, mert az a legnépszerűbb fajta mostanság, ráadásul Paris Hiltonnak is olyan van. A lelkesedés tart két hétig, aztán rájön, hogy a kutyát bizony következetesen kell nevelni meg korán kell sétáltatni. Ilyenkor sokszor a pasijának passzolja le, aki szegény undorodó arccal lóbálja a kezében a strasszos pink pórázt, miközben kiabál Fifikehercegnő után.
A nevelési problémák eléggé kijönnek sétáltatás közben. Van, aki azt hiszi, hogy a kutyát kizárólag pórázzal kell irányítani. Nyomorult állathoz nem szól egy szót se, hanem a nyakánál fogva rángatja. A másik véglet az, aki póráz nélkül sétáltat, de a kutyája nem fogad neki szót, ezért már messziről kiabál, hogy ne tessék félni, nem bánt!, miközben az eb boldogan nyálazva ugrál a szerencsétlen random járókelőre.
A figyelmetlen flexipórázos. Az egy dolog, hogy a gyalogosok meg a bringások pofára esnek benne, de a gazdilábak alatt szaladgáló kutyák magának a gazdinak is sok buktatót okoznak, szó szerint.
„Apu azért iszik, mert te ugatsz.” Oké, egy lottószelvény feladásáig vagy két zsömle megvásárlásáig az még sokaknak belefér, hogy kikötik a kutyát a bolt elé, de nincs annál szomorúbb látvány, amikor a fejét lógató kutya a kocsma elé van kikötve. Egyik kedvenc magyar tematikus blogunknak pont ez a központi témája.
Aki a kutyája minden pofátlanságát azzal magyarázza, hogy “dehát Rambo csak így játszik”. A kis cuki mindeközben azzal szórakozik, hogy más kanokat hág, és elvonszolja az óvodásokat a homokozóból. Persze ha a miénk meg mérges lesz a pajkos ebtől, akkor rögtön megkapja az agresszív fenevad titulust.
A Kossuth rádió. Megállás nélkül mondja. Jobb esetben a kutyának, de sokszor a többi kutyás sem menekül. Látszik, hogy szerencsétlen eb a zent választotta, és a füle botját sem mozdítja már a süketelésére, ezért ez típus általában pórázzal irányítós is.
A Mindent Jobban Tudó. Ugyan a kutyáját nem mindig sikerül elsőre visszahívnia (sőt negyedik/ötödik/hatodikra se), de abban biztos, hogy te egy kegyetlen állatkínzó vagy, mikor felemeled a hangod a kutyáddal szemben, egy életre szóló lelki törést szerezve neki ezzel.
Aki meg van róla győződve, hogy a kutyája érti az emberi beszédet: “reggel elmagyaráztam neki, hogy ma ne húzza a pórázt, mert nagyon másnapos vagyok, és képzeld ő olyan intelligens, tényleg értette, mert sokkal kevésbé húzta, mint máskor szokta! ” De a csodakutyája ennél sokkal összetettebb dolgokat is megért természetesen. Rögtön ezután előkerülnek a pénztárcából a gyereke fotói, aki – mint azt részleteiben megtudhatod -, szintén csodagyerek.
Az ülve sétáltató. Nála az, hogy elmegy kutyát sétáltatni, annyit tesz, hogy leül egy padra cigizni-pletykálni, míg a kutyája a pad alól ugat meg mindenkit, aki arra jár. Általában puhos, jóllakott virslikutyával rendelkezik.
Az igazán rosszarc viszont az, aki nem szedi össze a kutyája után a kutyaszart. Nemcsak a többi kutyás életét keseríti meg, de az egész város higiéniai és esztétikai állapotára magasról tesz. Aki ennyire nem képes közösségben és felelősségteljesen gondolkozni, az meg inkább ne tartson kutyát. Fujj.
