Ha az embernek nem kell percre pontosan bejárnia, és maga szervezheti a napját, azonnal mindenki elkezdi irigyelni a környezetében. Szó se róla, a kötetlen munkaidő jó dolog, csak könnyű belefutni néhány tipikus hibába és szarságba, ami az egészet rögtön más fényben tünteti fel.
A kötetlen munkaidő ugye azt is jelenti, hogy az ember BÁRHOL nekiállhat dolgozni. Igen, szemünk előtt azonnal fancy kávézók napsütötte teraszai és kerthelyiségei jelennek meg. Wait! Elég egy kis nap, és már nem látszik a laptop monitorja. Úgyhogy ennek a csodás képnek a legtöbb esetben annyi.
A bárhol dolgozás a mai világban oly könnyűnek tűnik, főleg, hogy mindenhol van internet. Gondolod te. A valóságban mindenhol van, kivéve ott, ahol te akarsz internetezni. És ha mégis van, akkor csigalassú.
Mily csodás napközbenre meetingeket szervezni nem az irodába, hanem közeli vendéglátóipari egységekbe! Kár, hogy ezzel az egész macera annyi időt vesz igénybe, hogy mire észbe kapsz, félelmetesen feltornyosulnak a munkák.
Aludhatsz sokáig, mondván, hogy majd dolgozol tovább. Nagyon szar érzés arra ébredni, hogy elment a fél nap!
Állandóan lekajálod, rosszabb esetben lekávézod a laptopodat, mert a munka és a táplálkozás összekötésével akarsz időt spórolni.
A kötetlen munkaidő olyan, aminek sosincs vége. A kötetlen munkaidő nem 8 órás, hanem 24, és hétvégén is tart. Hiába intézkedhetsz vagy akár pihenhetsz napközben, ha végül este még dolgozol akkor, amikor mindenki más fröccsözik a városban.
A szabadság érzése oly csodás, amikor a munkától besokallva csak úgy meginnál egy kávét az egyik barátoddal. Várjunk csak! Ja, dolgozik…
Mivel te ÚGYIS ráérsz napközben, a pasid/csajod előszeretettel bíz rád rövid elintéznivalókat, úgyhogy ne lepődj meg, ha délben épp egy nadrágot viszel felvarratni a csak munkaidőben nyitva lévő varrodába. (A csak munkaidőben nyitva lévő üzletek amúgy is minek vannak?)
Hülye helyeken, hülye pózokban ülve dolgozol folyton és állandóan fáj a hátad meg felmelegszik a combod a laptoptól.
Haha kakukktojás! Kötetlen munkaidőben dolgozni mindezek ellenére csodajó is tud lenni, ha valaki jól tud élni vele. Hajrá!