Nemrég egy kocsmai vitában A Lecsó receptje felett folytattunk olyan heves vitát, hogy a pincér is odajött kifejteni a saját hitvallását. A lecsó vitathatatlanul a nyár legnépszerűbb étele, amióta világ a világ, de pont emiatt megosztó is.
A Tökéletes Lecsó mindenkinek mást jelent.
De mivel több receptről hallottál, minden egyes alkalommal elbizonytalanodsz, hogy tényleg jó időzítéssel és aránnyal dobod-e be a paradicsomot és a paprikát.
Sokak szerint a jó lecsó elkészítése ugyanolyan klasszikus férfimunka, mint a pörkölt vagy halászlé megfőzése. Természetesen mi ezzel vitatkoznánk.
A tojásos/tojásnélküli lecsó kérdése legalább annyira megosztja a nemzetet, mint a szegedi/bajai halászlé téma.
Létezik dupla lecsós változat: egy adag paradicsomot-paprikát lesütsz a hagymás, császárszalonnás alapon, sűrű krémesre, hogy már a levét is teljesen elfője, majd a végén belekeversz még egy adagnyit, amivel már csak 1-2 percig főzöd tovább. Így egyszerre eheted a krémes-puha és roppanós, friss darabokat.
Bármilyen zöldséget és húst elbír a klasszikus paradicsom-paprika-hagyma alap mellé, de pirospaprikát TILOS bele rakni, attól elveszti a lecsóságát.
Egész nyáron át el lehet lenni lecsón, anélkül, hogy ráunnál.
Azon ételek közé tartozik, amelyek ugyanolyan jók még azon melegében, mint másnap hidegen, sűrű tejföllel.
Amennyire csodálatos nyáron, friss zöldségekből, annyira szomorú a télre eltett változata. Sajnos a lecsó idénykaja, és kész.
Az általunk ismert legjobb főzési technika: két kavarás között kortyolj bele a másik kezedben található pohár fröccsbe.