Ma már alig írunk, jegyzetelünk kézzel, pedig a kézírásunk teljesen egyedi, és nagyon izgalmas dolgokat árul el rólunk.

 Minden kézírás egyedi – legalábbis olyanformán, mint az ujjlenyomataink. Hasonlítanak, de nincs két teljesen ugyanolyan.
 Az írásunkat az agyunk irányítja, ezért ha bénább kivitelezésben is, de hasonló lesz a kézírásunk ahhoz, mint amit a lábujjainkkal, bal kézbe, vagy szánkba vett tollal írunk.
 A kézírásunk nem árulja el a nemünket, vagy a korunkat – de még azt sem, hogy bal, vagy jobb kézzel írtuk a szöveget, ugyanakkor az IQ-nk mérhető belőle.
 Azoknak, akik dadognak, általában az írás sem megy zökkenőmentesen – az összefüggésből következik, hogy néha az is elég, ha a kézírást gyakorolják, és ez a beszéden is javíthat.
 Bár a grafológiának vannak nemzetközi irányelvei a latinbetűs írásra, nyelvenként alakulnak ki különböző mellékágak – nálunk például az angol ábécéből hiányzó ékezeteket is vizsgálják. Az U alakban torzuló ékezetek például alkoholizmusra utalhatnak.
 Köztudott, hogy a grafológia az írásképünk alapján következtet bizonyos személyiségjegyeinkre, de azt már kevesebben tudják, hogy létezik a grafoterápia, ahol kiválasztott írásjegyeink megváltoztatásával alakíthatunk pozitív irányba személyiségünkön. Állítólag.
 Közkeletű tévedés, hogy a bonyolult, cirkalmas aláírásokat nehezebb utánozni – a grafológus tanácsa: ha azt akarod, hogy leendő gyerekeid ne hamisítsanak majd igazolásokat, legyen minél egyszerűbb az aláírásod!
 A grafológusnál nem számít, hogy szépen, vagy csúnyán írunk – azaz nem attól lesznek „jobbak az eredményeink”, hogy szebben kanyarítjuk a betűket, sőt lehet az olvashatatlan írást is elemezni. Mindenki megpróbál egyébként szebben írni, ezért kérnek be egy teljes oldalt, mert ilyen terjedelemben már nagyon nehéz odafigyelni, és elő tudnak jönni az egyedi jegyek.
 Bár a teljes íráskép is sok mindent elárul, egyes betűknek megfeleltetnek bizonyos tulajdonságokat: így az ‘a’ és az ‘o’ az énkép betűje. Egy szép kerek, nem horpadt ‘a’ betű általában egészséges személyiségű embert ír le. A’g’ a szexhez való viszonyról árulkodik – a hurok mérete egyenes arányosságban áll az alany étvágyával.
 Sokan nem használnak folyóírást, hanem nyomtatott betűkkel írnak kézzel is. Az ő írásukat is lehet analizálni, de jóval kevesebb jegy alapján. Hagyományosan az érzelmek kifejezési problémáit társítják az ilyen típusú íráshoz, de mára szinte mindent gépeken rögzítünk, nyomtatott betűkkel, így ebben a kérdésben kevésbé szigorú a grafológia.