Tüntetések előtt, után, helyett nézzetek remek magyar filmeket! Az alábbi filmek különböző mértékben kapcsolódnak az ötvenhatos eseményekhez, valamelyiknél csak egy félmondatnyi utalásként tűnik fel, valamelyiknek ez a központi témája. De mindegyik kötelező darab.

 Szerelem (1971, rendező: Makk Károly) – Az egyik legcsodálatosabb, szívszaggató magyar film az ’56 utáni megtorlások okozta sebekről, társadalmi hazugságokról, emberi kapcsolatokról és a túlélés lehetőségeiről. Ha még nem láttad, mindenképpen nézd meg!

 Szamárköhögés (1987, rendező: Gárdos Péter) – A forradalom egy középosztálybeli kisfiú szemszögéből. Még a Kádár-korban született, úgyhogy a forradalom történéseit leginkább ironikus jelenetekkel, bújtatott utalásokkal, kesernyés kettős jelentésekkel beszéli el.

 Eldorádó (1988, rendező: Bereményi Géza) – Hogyan lehet túlélni mindent, amivel a XX. század vert minket itt, Közép-Európában? Monori, a piac királya bebizonyítja, hogy lehet. Eperjes általában megosztja a közönséget, de ebben a filmben vitathatatlanul zseniális.

 Magyar rekviem (1990, rendező: Makk Károly) – A legkomorabb látlelet emberi sorsokról, hét összezárt halálraítélt utolsó óráin keresztül. Nyers, őszinte, kíméletlen szembenézés a múlttal a rendszerváltás hajnalán.

 A napfény íze (1999, rendező: Szabó István) – Ugyancsak a magyar történelem meghatározó korszakait mutatja be személyes sorsokon keresztül, mint az Eldorádó. A három generációt felölelő családtörténet utolsó fejezete játszódik az ötvenes években, ahol a forradalom tüzében tisztulnak meg a generációs traumák.

 A temetetlen halott (2004, rendező: Mészáros Márta) – Kétórás, lírai tisztelgés Nagy Imre alakja előtt. A magánzárka és a kihallgatás jelenetei különösképpen erősek benne.

 Mansfeld (2006, rendező: Szilágyi Andor) – Életrajzi film, amely a forradalom egyik fiatal mártírjának a sorsán keresztül mutatja be a megtorlás borzalmait.

 Budakeszi srácok (2006, rendező: Erdőss Pál) – A lassan hömpölygő film Kovács István történész életrajzi regényét dolgozza fel, parádés szereposztásban. Itt is egy kisfiú szemszögén át követhetjük az eseményeket, ahogy a forradalom begyűrűzik a központtól távol eső budakeszi tüdőszanatóriumba is.

 Szabadság, szerelem (2006, rendező: Goda Krisztina) – Látványos és izgalmas, romantikus szálakat is a történelmi tablóba ágyazó nagyjátékfilm. Ideális töriórás filmnézésekhez, mert úgy mutatja be az eseményeket, hogy közben a személyes történetek szálaival, a frappáns dialógusokkal és a megható jelenetekkel be is szippantja az embert.

 Csinibaba (1997, rendező: Tímár Péter) – Na jó, ez igazából kakukktojás, mert konkrétan ’56 csak egy szürreális poén erejéig bukkan fel még a film elején, de az a poén elég sokat elárul a Kádár-kor lélektanáról.