A januárt csak egyféleképpen lehet átvészelni: ha a karácsony és a farsang közötti béna-szürke időszakot minél több szórakozással töltöd. Ha szerencsés vagy, akkor meghívtak egy random szombat esti házibulira, ha peches, akkor te szervezed. És hogy honnan tudhatod, hogy jó helyen vagy?

 Szétrobbanthatatlan tömeg alakult ki a (legfeljebb 3 négyzetméternyi) konyhában. Úgy kell magad átverekedned egy újabb zacskó csipszért.

Senki nem veszi elő az okostelefonját basztatni.

 Nem csak régi poénokat emlegettek fel újra, hanem születik új közös poén, tudtok alkotni egy új társasági mémet, amit aztán a későbbiekben fogtok majd idézni.

 Kötelező jelleggel eltörik egy borospohár, teli vörösborral, de már mindenki felszállt a partivonatra, úgyhogy az is csak legyint, akinek a ruhájára ment.

 Még a legszolidabbnak tűnő arcok is kivetkőznek magukból. (Persze amikor legközelebb találkoztok, akkor meg zavarban lesznek emiatt.)

 Nekiálltok úgy táncolni, mintha senki nem látna titeket közben. És ráadásul a legvállalhatatlanabb zenékre, amiket amúgy nem is szeretsz, most meg vadul óbégatod te is a többiekkel a refrént. Ja és előkerülnek a rejtett ghetto qeenek és twerkkirályok!

 Csomó olyan témáról beszélgettek, aminek nyomban utána akarsz nézni, és rengeteg izgalmas együttesről, filmről, underground divatmárkáról és hasonlókról hallasz, amiket görcsösen próbálsz nem elfelejteni. (Tipp: azonnal írd fel a mobilodba. Másnapra úgyis elfelejted, és csak arra fogsz emlékezni, hogy valami fontosra kéne emlékezni. Őrületesen bosszantó.)

 Legalább egy párocska összejön az éjszaka folyamán. És onnantól majd egész éjjel kerülgethetitek őket, miközben vadul smárolnak és tapizzák egymást a wc előtt meg a szűk előszobában.

 Valaki hajnaltájt elalszik a fürdőkádban.

 Olyan képek születnek, amiket senki nem mer kirakni másnap a fészbukra. Ha csak nem valamelyik részeg kispajtás már az este folyamán meg nem osztotta őket minden létező social media felületen.