Rövid amerikai nyaralásunk nem ér fel egy kiköltöző kultúrsokkjaival, de még így is felfedeztünk pár meghökkentő és legalább ugyanennyi eltanulnivaló különbséget. 

 Képzeld el, hogy kiválasztasz magadnak pár dolgot a boltban, lecsekkolod az árát, majd a kasszánál már hirtelen valamivel drágább – de minden tétel! Az Egyesült Államokban az adó még nincs rajta az árcédulákon, csak a kasszánál számolják hozzá a vásárolt termékekhez, ráadásul -tényleg, csak az egyszerűség kedvéért- államonként változó mértékű: 4-13%-ig. Persze jön amerikai oldalról a viszontdöbbenet, amikor elmeséljük, hogy nálunk beépítik az árakba, viszont 27 %.

 Köztudott, hogy autós közlekedésre vannak berendezkedve, tömegközlekedés gyakorlatilag csak a legnagyobb városokban létezik. Ennek megfelelően az autós gyorskajálda csak a jéghegy csúcsa: logikus, mégis meglepő a tény, hogy létezik drive-thru bank, és gyakori a drive-thru kávézó és fánkozó is. (Helló, Krispy Kreme!)

 Természetesen a vezetés is kicsit más: nincsenek KRESZ-táblák, hanem szépen minden ki van írva, elvégre olvasni talán mindenki tud. Akkor is jobbra kanyarodhatsz, ha piros a lámpa. Vannak olyan kereszteződések, ahol mindenkinek stoptáblája van, és jobbkéz-szabály helyett az indulhat először, aki először ért oda. Hülyén hangzik, de könnyen meg lehet szokni. A sebességhatárok is valamivel alacsonyabbak, az autópályán pl. átszámítva 105 km/h általában a megengedett legnagyobb sebesség – persze megnyugodhattok, itt is mindig van olyan, aki megpróbál legyalulni a belső sávban.

 Az obligát Hogy vagy? kérdésen túl is bármikor beszélgetésbe elegyednek veled. Pláne, ha kiderül, hogy külföldi vagy! Ha introvertált európai vagy, elég nehéz elsőre megemészteni, miért akar veled dumálni a pénztáros, de ha amúgy jól bírod a csevegést, akkor nagyon fog tetszeni, hogy a kisboltban várakozás közben válthatsz pár szót egy barátságos idegennel a vb-ről vagy a helyi hírekről. Kicsit ide kapcsolódik, hogy új barátokra szert tenni is egészen más emiatt, sok ismerőstől hallottuk, hogy mikor ők már azt hitték, hogy legjobb barátok lettek valakivel, akkor kiderült, hogy egyszerűen csak alapból kedvesek voltak velük.

Az okos bevásárlás egy sajátos sportág: mindenkinek van kedvenc boltja ÉS rengeteg kuponja. Hopp 20%, ha van egy kártyád a boltba, hopp egyet fizet kettőt kap, ha van kuponod. Az üzletek bejáratánál -rögtön a kéz- és kocsifertőtlenítő mellett- szórólapokat találsz, csakúgy mint itthon, csak kuponokkal, a nagyobb boltok ingyenwifije pedig szintén rögtön mutatja a telefonodon az olcsósított dolgokat. Léteznek komplett kuponkönyvek is, amelyekben az igazi kupon Szent Grálok vannak – ha jól sejtjük. Ha valamit teljes áron veszel, akkor érezd magad kicsit lúzernek!

 Máshogy értelmezik a hideg, a meleg, és a kellemes átlaghőmérséklet fogalmát, mint mi. Mindenhol van légkondi, de tényleg, még a templomban is. A hidegre hűtött lakásból átszállsz a hideg autódba, hogy elugorj a hideg étterembe. Vagy a hideg bevásárlóközpontba. Közben jéghideg italokat kortyolgatsz jéggel – mindezt pulóverben, júliusban. Furcsa!!

 Minden nagyobb. Nagyok az autók, nagyok a legkisebb üdítők a gyorséttermekben (a picik akkorák, mint nálunk a közepesek), és gigantikusak a plázák is. A Costco nevű élelmiszeráruházban pedig egyenesen úgy érezheted magad, mint Alice csodaországban, mert mindenből hatalmas kiszerelésű változatokat árulnak: de tényleg, úgyis elfogy, nem?

A kisiskolásoknál az oktatás fontos része a Show and tell: amikor meghatározott témákkal kapcsolatban kell kiállni az osztály elé és beszélni azokról. Például beviheted az egyik kedvenc tárgyadat, és mesélhetsz arról, miért fontos, honnan kaptad. Elég menő, hogy nem a feleltetés szigorával kombinálva tanulnak meg nagyobb közönség előtt beszélni, erre kicsit irigyek vagyunk.

Állandó kérdés itthon is a borravaló mértéke, mikor adjunk, mennyit adjunk, kinek adjunk..  Odakinn az éttermekben a 15-20% borravaló a megszokott, menőbb, Michelin-csillagos helyeken a 25% sem kirívó. Annál is inkább, mert -persze tudjuk, hogy ez nálunk is így van- vékonyka minimálbéres fizetést kell kiegészíteniük. Cserébe persze ritka a mogorva pincér, inkább a segítőkészség és az odafigyelés a jellemző. A borravaló megspórolását ha lehet, még nagyobb gyűlölet övezi szolgáltató-oldalról, mint nálunk.

És ha már evés: meglepő kombinációkkal találkoztunk, palacsinta baconnel és juharsziruppal, gofri húspogácsával és gyümölcsökkel reggelire, saláták és szendvicsek chipsszel ebédre. Azaz kb. minden, amiről gyerekkorunkban letiltottak, vagy azt mondták, ezeket nem szabad összeenni. Háhá! Az egyre durvább kajakombók amúgy is nagyon népszerűek, a Taco Bell pl. nemrég kihozta a tökéletes reggeliszörnyeteget, a Waffle Taco-t (igen, ez egy taco fazonúra hajtott gofri, hússal és tojással a közepén), az egyik csatornán pedig nemrég indult el a Frankenfood című műsor, ahol amatőr szakácsok versenyeznek teljesen lehetetlen kajákkal. Jó étvágyat!