Gyereknek lenni csuda jó dolog, hiszen az ember – jó esetben – felhőtlenül hisz magában és a jövőben, cseresznyét eszik hascsikarásig és csak álmodozik és álmodozik. Mi azt mondjuk, a mai nap épp megfelelő arra, hogy kicsit merjünk gyerekek lenni. Kis hercegnők és királyfik. Akár.
Növényekből, levelekből, fűből és bogyókból megfőzni a legfinomabb levest a világon, ami anyunak is ízlett.
Addig enni gátlástalanul a sütiket, míg bele nem alszunk az édes fáradtságba. És nem parázni sem meghízástól, sem gyomorgörcstől.
Rácsodálkozni a saját tükörképünkre és órákig grimaszolni. Mondjuk ezt most is érdemes megtenni:)
Egész testtel elmerülni a fürdőkádban.
Elhinni, hogy mi leszünk a világ leghíresebb Julia Robertsei vagy Claudia Shifferei és férjhez megyünk a Brad Pitthez. Vagy fordítva.
Hülye pózokban és párnákba fúrt fejjel aludni bárhol tíz órákat és utána nyakfájás nélkül ébredni.
BÁRMIT lerajzolni és teljes önbizalommal magyarázni, mi van a képen.
Ugyanazt enni napokig és minden ebédre rántott húst és sült krumplit vagy makarónit kívánni.
Őszintén várni a nagybevásárlást és felhevülve futkorászni a szupermarket polcai között a legújabb csokik és cukorkák után kutatva és addig nem nyugodni, míg nem kaptunk legalább egyet.
Leültetni a családtagjainkat a kanapéra csak azért, hogy a szoba közepén előadjuk a legújabb performanszunkat, mondjuk egy pop sláger általunk költött saját verzióját, vagy a Michael Jackson mozgást.