Pontosabban a „lusta” címkét csak a többiek aggatják rád, szerinted te csak bölcsen beosztod az energiáidat. Minek az a nagy kapkodás??

A Hatványozott Gravitáció Elmélete: amikor úgy érzed, hogy rád a gravitáció egészen egyszerűen máshogy hat, mint minden másra. Valahogy… erősebben hat! És emiatt nagyobb erőt kell kifejtened, hogy elvégezd ugyanazt a dolgot, amit mások.

Az Energiagazdálkodás Elmélete: a lehető legkisebb energiát igénylő üzemmódban létezel, hogy szervezeted energiaraktára minél tovább bírja. Ezt az elméletedet aktívabb környezeted sajnos nem igazán ismeri…

Ahhoz, hogy több energiát nyerj, aktiválnod kellene magad mondjuk rendszeres testmozgással. De hát annak az elkezdéséhez is fel kell használnod az energiaraktáraid jelentős részét! Márpedig ez egy komoly és felelősségteljes döntés, amit nem szabad elhamarkodni azzal, hogy hirtelen felindulásból már ma elmenj sportolni. Jézusom, dehogy. Majd holnap. Vagy… jövő héten, akkor már úgyis hűvösebb lesz…

Szerinted a házhozszállítós kaja a legnagyobb civilizációs találmány. Főleg ha online is lehet rendelni, és nem kell telefonálgatni hozzá.

Apropó, kaja: képes vagy inkább éhezni, minthogy felöltözz utcai ruhába, hogy elmenj a boltba. Ugyanígy vagy a wc papírral is: majd megveszed akkor, ha amúgy is be kell menned a városba. Addig kiválóan elleszel papírtörlőkkel és zsepikkel is.

Ha közösen kell megcsinálnotok valamit, általában te vagy az, aki úgy ügyeskedik, hogy megússza a munkát. Persze kicsit bánt a bűntudat, meg félsz is, hogy a többieknek ez feltűnik, de még így is inkább ezt vállalod be, mint hogy nekifogj a munkának.

A Nagy Energiabefektetés Mérleg: az a komoly mérlegelés, hogy mennyi energiát fektess be abba a manőverbe, hogy megússz egy fáradtságosnak ígérkező feladatot. Mert ha elnézed, akkor a munkaelhárításra fordított energia még a végén jóval több lesz, mint amennyit magába a munkába fektetnél. Ezt pedig ugye nem engedheted meg magadnak!

Egy csomószor a lustaságnak egészen konkrét kiváltó oka van: egyszerűen nincs kedved nekikezdeni a rád váró melónak, vagy mondjuk a házimunkának. Ilyenkor néha nem is esik le, hogy ez nyomaszt, hanem csak valamilyen általános erőtlenséget érzel.

Mindig a hozzád legközelebbi helyre szervezel baráti találkozót. A többieknek rengeteget kell utazni? Hát, ilyen az élet… Néha pedig lemondasz egy bulit csak azért, mert nincs kedved buszozni egyet hozzá.

 Jobban örültél volna, ha ehhez a cikkhez nem kellett volna lefele görgetni, mert az is fárasztó volt…