2015.12.01.
Úgy érzed, a napközbeni léted egy merő harc a túlélésért, ahol a cél az ágybajutás? Nyugi, már csak pár hét van hátra karácsonyig!
Simán el tudnál aludni ülve. Vagy a buszra várva. Vagy akár gyaloglás közben.
Soha nem érsz az aktuálisan olvasott könyv végére, mert mire felveszed a fonalat esténként, már be is alszol.
Nincs olyan hang a világon, amit annyira gyűlölnél, mint az ébresztőd dallamát. Ha napközben véletlenül meghallod, automatikusan összerezzensz, Pavlov kialvatlan kutyájaként. Pro tipp: nehogy a kedvenc számodat állítsd be ébresztőnek, hogy attól úgyis jobb lesz az ébredés, mert csak annyit érsz el vele, hogy szerencsétlen nótát fogod meggyűlölni.
Nem pajzán képsorokon fantáziálsz, ha az ágyra gondolsz, hanem hogy belevackolod magad, és elalszol.
És ezt már a felkelés pillanatától teszed. Lényegében egész.álló.nap.
Terveid a karácsonyi szünetre: alvás – evés – alvás – karácsonyfadíszítés – alvás- ajándékbontás – alvás – családdal időt tölteni – alvás – alvás – alvás
Péntek este még átfut az agyadon, hogy elindulnál partizni, de a ruha kiválasztásának és a smink felrakásának a gondolata is lefáraszt.
Halálosan irigyled a kisgyerekeket, amiért aludhatnak délután, és nem érted, miért nem használják ki ezt a csodálatos lehetőséget. Lehetőség szerint ezt minden kisgyereknek ki is fejted, hogy addig aludjon, amíg csak tud.
Amikor már az is lefáraszt, hogy lefele scrollozol Facebookon. És minden egyes lájkot külön megfontolsz, mert ahhoz már extra ujjmozdulat szükségeltetik.
Ha végre az ágyba jutsz, azonnal elájulsz, és nyálfolttal a szád körül ébredsz.
