Kedvesek, türelmesek, megértőek vagyunk, kivéve…Következő posztunk a férfiaknak szól, ez a tízpontos kézikönyv (kicsit) betekintést enged a női lélek rejtelmeibe. Nem viccelünk, ez komoly: lássunk, hogy mikor jobb, ha csendben maradtok srácok!
Ha álmosan botorkálunk a lakásban kócos hajjal – netán félkézzel teregetve és a gyerek uzsonnáját csomagolva – és még nem ittuk meg a napi első kávét (vagy harmadikat, kinek hány kell). Nem lesz válaszreakció, max egy hörgés, ami csendre int.
Ha kiszakadt a harisnyánk. Világvége.
Ha úgy igazán, de nagyon-nagyon éhesek vagyunk. A dühös éhes állapot a nőknél talán még veszélyesebb, mint az elsötétült agyú és tehetetlen éhes férfiak állapota.
Amikor elsírjuk magunkat egy filmen. Ilyenkor nem kell megkérdezni, hogy mi a baj. Hát ti tényleg nem értitek, hogy mi a baj??? Ha fogalmatok sincs, melyik volt a sírást kiváltó jelenet, azt jobb, ha nem tudjuk.
Amikor megérkezik a kedvenc ruhamárkánk hírlevele a „Csak ma 70% kedvezmény!” címsorral. Az általatok közölt információ nem fog eljutni az agyunkba, épp már a webshopon tesszük kosárba az igenis szükséges darabokat.
Olyankor, amikor vadul gépelünk a laptopon, vagy pötyögünk a telefonon. Vagy fontos meló, vagy még fontosabb csajos csevegés. Pár perc és vége, várjátok meg.
Ha betörik a körmünk és a közelben nincs reszelő. Nem, nem bírjuk ki hazáig, a fejünkben pedig beindul az „ez is egy szar nap” generátor.
Ha egy kiskutyát, kisbabát, bármi cukit látunk, aminek nagy szemei és jó illata van. Nem fog érdekelni minket, hogy kezdődik a meccs. És más sem.
Amikor egy kollégát, szomszédot, a buszsofőrt, a pultos lányt, BÁRKIT szidunk. Elég bólogatnotok.
És persze, amikor menstruálunk. Hogy ezt honnan tudjátok? Ha máshonnan nem, a szemünk szikrázásából és a sorozatos felszisszenésekből tudni fogjátok.