Miért fontos a környezettudatosság?

Mi, felhasználók persze érezhetjük úgy, hogy a mi szempontunkból nem releváns szempont a zöld tudatosság, hiszen mit számíthat egyetlen ember ökolábnyoma a nagy egészben? Ennél nagyobbat ugyanakkor nem is tévedhetnénk, hiszen elég csupán egyetlen utcán eldobott kólás dobozra gondolni ahhoz, hogy belássuk, ezt sajnos lesznek akik majd követni fogják egyszer is, többször is, ha pedig nincs aki felszedje, kisvártatva azon kapjuk magunkat, hogy az egész utcát beborítja a szemét, végig hömpölyögve a járdán, az utcán, mígnem már térdig gázolunk benne. Az elektronikai és elektromos hulladékok (továbbiakban e-hulladékok) termelése pedig nagyjából ugyanígy működik, azzal a különbséggel, hogy a kólás doboz itt egy leselejtezett laptop, az utca pedig a Földünk.

Bizony nem véletlenül halljuk nap, mint nap annyiszor, hogy környezetünk védelmének érdekében mit tegyünk és mit ne tegyünk, mert hát a probléma bár láthatatlannak és megfoghatatlannak tűnhet, valójában egyáltalán nem az. Legfeljebb nem akarunk róla tudomást venni. Az ökológiai lábnyom csökkentéséhez ugyanakkor nem kell végletekben, szélsőségekben gondolkodni, nem kell rögtön a kőkorba visszamenni és az okostelefont eldobva mamutra vadászni, csupán tényleg életvitelszerűen odafigyelni az energiafelhasználásra és a hulladéktermelésre.

Hogyan lehetünk környezettudatosabbak? Mit tegyünk ennek érdekében?

A használt elektronikai piac laptopostól-okostelefonostól-mindenestül pedig e tekintetben azért is kiemelten fontos, mert tény, hogy minél többen mondunk igent a másodkezű megoldásokra, annál kevesebb e-hulladékot termelünk világszinten. Évente ugyanis mintegy 50 millió tonna e-hulladékot termelünk globálisan, ez pedig nagyságrendileg 6 kilót jelent fejenként, ami sajnos pont 6 kilóval több, mint kellene. A dolgot súlyosbítja, hogy ennek az 50 millió tonnának csupán körülbelül 20%-át gyűjtik be és hasznosítják újra, a fennmaradó 80% pedig a fejlődő világ illegális szemét lerakataiban végzi.

Persze mivel mindennemű energiafogyasztás nélkül is vígan funkcionáló elektromos eszköz egyszerűen nem létezik, -hiszen a működésükhöz ez nyilván alapvető és elengedhetetlen,- energiatakarékos megoldások egyrészt nagyon is vannak, másrészt pedig a használt (és refurbished) elektronikai eszközök piacának létjogosultsága talán soha nem volt még annyira kulcsfontosságú, mint manapság.

Mit tegyünk a környezetünkért?

• Válasszunk prémium kategóriás, használt üzleti laptopot (Dell, HP, Lenovo): Drágább, de az átlagnál jelentősen hosszabb élettartammal és minőségibb tulajdonságokkal rendelkező eszközök ezek, amik még sokáig forgathatók a használt piacon akkor is, ha mi már lecseréltük őket. Ezek ráadásul sokszor energiatakarékosabbak is, mint konzumer társaik.
• Javítsunk, ne cseréljünk: Ha módunkban áll, a kisebb-nagyobb hibákat inkább javítsuk / szervizeltessük, egy üzleti laptopot ugyanis kétszer, háromszor, de akár négyszer is tovább bírja a strapát, mint egy olcsóbb, konzumer notebook, maximum karban kell tartani. Az üzleti laptopok supportja ráadásul hosszú éveken át is kifejezetten jó, a szervizeltetés pedig egyszerű. Érvényes ez az 1-2 évente történő újrapasztázásra is. Nem drága művelet, relatíve gyorsan megvan, a gépnek pedig jót tesz.
• Tartsuk forgásban a laptopot: Ha meguntuk, “kinőttük” vagy csak egyszerűen nincs már rá szükségünk, NE dobjuk ki. Vigyük be egy használt laptopok felvásárlásával is foglalkozó üzletbe, bontóba vagy dobjunk fel róla egy apróhirdetést. Ezzel egyrészt a környezetünknek is jót teszünk, másrészt pedig nem tudhatjuk, hogy ki vadászik éppen arra a modellre, kinek szerzünk azzal örömöt, hogy a gépet nem száműzzük rögtön a másvilágra. A több használt laptop, kevesebb újat jelent, a több prémium használt pedig még ennél is kevesebbet. A kevesebb új pedig kevesebb nyersanyag használatot, vagyis kevesebb károsanyag kibocsátást jelent. Mert bár a hulladékégetőkben keletkező és így a légkörbe jutó, esetleg a talajt és vizet szennyező káros anyagok mennyisége valóban óriási, az egyetlen PC vagy laptop előállításához szükséges nyersanyag pazarlás mennyisége is félelmetesen felesleges. Ez ugyanis ~1000-1500 liter vizet, ~200-240 kilogrammnyi szenet és ~20-22 kilogramm vegyi anyagot jelent darabonként.