Amikor drogokról beszélünk, akkor általában a különféle bódító- és stimuláló szereket értjük a szó alatt, a gyógyszerészet minden növényi hatóanyagot drognak tekint, a köznyelv az illegális anyagokat érti alatta, de a jog másként értelmezi ezt a fogalmat. Annak tisztázásának, hogy mit tekint a törvény kábítószernek nagy a jelentősége, hiszen csak azoknak az anyagoknak az előállítása, forgalmazása esik büntetőjogi kategóriába, melyek ebbe a csoportba tartoznak.

1961-ben az ENSZ égisze alatt jött létre az Egységes Kábítószer Egyezmény, mely tartalmazza a pszichotróp anyagoknak a listáját, melyet kábítószerként ismer el a jog, ez egészült ki 1971-ben a Bécsben összeállított listával. Ez határozta meg a hatóanyagoknak azt a körét, melyet ma hazánkban kábítószerként tartunk nyilván. Az úgynevezett dizájner drogok megjelenése miatt a tiltott szerek listáját ma már folyamatosan bővíteniük kell a hatóságoknak, mert az azt előállító laboratóriumok mindig újítanak, hogy elkerülhessék a drogként való besorolást.

Ha a fogalom, illetve a felsorolás egységes is, a kábítószerekhez országonként eltérő a jog viszonya, az USA nagy részén, Kanadában és egyes európai országokban is legális a marihuána fogyasztása, még máshol csak orvosi céllal engedélyezik. Idehaza az alábbiak a legfontosabb szabályok.

1. Magyarországon a jog nem tesz különbséget a könnyű és a kemény drogok között.

Vagyis bármilyen és bármekkora mennyiségű kábítószert is találnak valakinél a hatóságok annak következményei lesznek. Ezzel szemben több helyen zajlott le a könnyű drogok (kenderszármazékok) dekriminalizációja, ami azt jelenti, hogy az alkohollal és a koffeinnel került egy kategóriába ez a hatóanyag, az illegális drogok csoportjából áthelyezték a legális drogok közé. De nem hazánkban!

2. A kábítószer kereskedelem büntetendő, függetlenül attól milyen típusú drogot, milyen gyakorisággal bocsát áruba valaki.

Ugyanakkor az a hatóság feladata, hogy bizonyítsa, hogy a gyanúsított nem saját használatra, hanem eladásra tartott magánál kábítószert.

3. A kábítószer termesztését, előállítását is bünteti a magyar jog.

A termesztés esetén is van azonban úgynevezett csekély mennyiség, ez a fellelt kábítószer hatóanyag tartalmától függ. Ma hazánkban öt tő kender még csekély mennyiségnek számít, száz tő jelentős, míg kétszáz tő különösen jelentős mennyiségnek. A büntetési tétel meghatározásánál a kábítószer mennyisége fontos különbség.

4. Magyarországon nemcsak a termesztést és a kereskedelmet, de a birtoklást vagyis a fogyasztókat is bünteti a jog.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár minimális kábítószer birtoklása vagy a fogyasztásra utaló nyomok is hatósági intézkedéshez vezetnek. Csekély mennyiség esetén azonban lehetőség van elterelésre, amennyiben valaki először kerül szembe a hatóságokkal.

5. Az elterelés egy 6 hónapos terápia, amelynek során 10 alkalommal kell részt vennie csoportos vagy egyéni foglalkozáson az érintettnek.

Ha a bűncselekményt elismeri és az elsőfokú ügydöntő határozat előtt részt vesz a kezelésen az érintett és erről bemutatja az igazolást, mentesülhet a büntetés alól. Erre azonban a visszaesőknek vagyis, akiket több alkalommal érnek tetten droggal, már nincs lehetőségük.

6. A csekély és a jelentős mennyiség között csak szakértő bevonásával lehet különbséget tenni.

Ugyanis nem a fellelt kábítószer grammban mért súlya, hanem a benne lévő hatóanyag mennyisége alapján húzták meg a határokat. Így egy-egy drogfogás esetén a bevizsgálás után válik egyértelművé, hogy melyik kategóriába esik a cselekmény. Ez azért is fontos kérdés, mert a büntetési tétel eltérő a privilegizált csekély mennyiség, az alapeset, jelentős és különösen jelentős mennyiség esetén.

7. Minősített esetnek számít a kábítószeres bűncselekmények között, ha valakinél jelentős, vagy különösen jelentős mennyiségű drogot találnak.

Ilyenkor a kereskedelem gyanúja is felmerül. A mennyiségi meghatározás a szakértők dolga, a hatóanyag vizsgálat után válik egyértelművé melyik kategóriába tartozik.

8. Súlyosabb büntetésre számíthat az, aki üzletszerűen és / vagy bűnszövetségben árulja vagy állítja elő a drogot.

Hiszen ezek is minősített esetnek számítanak, ahogyan a legtöbb bűncselekmény esetében, úgy a kábítószerrel kapcsolatos visszaéléseknél is.

9. Külön elbírálás alá esik, ha valaki kiskorúnak ad át, vagy ad el kábítószert.

Nem csak a kábítószer birtoklása, hanem az átadása is bűncselekmény. Súlyosabban minősülő eset, ha az átadás, vagy az eladás 18 év alatti személy részére történik.

10. Hiába vásárolja meg valaki külföldön legálisan a kábítószert, azt Magyarországra behozni, itt birtokolni és fogyasztani bűncselekmény.

A szabályozás ugyanis mindig az adott állam területén érvényes csupán, a határokat átlépve már nem számítanak a megengedőbb szabályok. Magyarországon pedig a teljes tiltás van érvényben vagyis termeszteni, tartani, átadni, forgalomba hozni és fogyasztani egyaránt tilos.

Nagyon fontos, hogy Magyarországon megbüntetik azt a magyar állampolgárt is, aki külföldön fogyaszt (vagy birtokol) kábítószert, még akkor is, ha azt olyan országban teszi, ahol az legálisan teheti meg. 

Mivel a szabályozás szerteágazó és a büntetés vagy annak elmaradása több tényezőtől függ, ezért annak, akit kábítószerrel kapcsolatos bűncselekménnyel vádolnak meg mindenképpen szüksége van ügyvédre. A legjobb olyan jogi képviselőt megbízni, akinek van gyakorlata ilyen ügyekben, ismeri a lehetőségeket és a bírósági gyakorlatot is.