A mai ember világa tele van hülye félreértésekkel és sértődésekkel, amik egy normális, internet nélküli világban fel sem merülnének. Ahh, régen minden jobb és egyszerűbb volt. Vagy mégsem?

 „Miért nem jelöltél vissza a Foursquare-en / Facebookon / akármin? Nem szeretsz?” – De igen, csak nem ez az elsődleges foglalatosságom, és nem is néztem az utóbbi pár napban.

 „Láttam, hogy olvastad a chaten, amit írtam, és vissza se írsz…” – Nem, nem olvastam, csak nyitva maradt a chat ablak. Amúgy meetingen ülök 3 órája. Bocs.

 „Írogatok itt neked fél órája a Facebookon és rám se bagózol!” – Helló! Nem is vagyok online, csak a telefonom miatt mutatja azt!!!

 „Hívtalak már ezerszer, ne mondd már, hogy nem volt nem fogadott hívásod?!” – Nem, nem volt. Volt már iPhone-od?

 „Azért eléggé gáz, hogy nem hívtál meg a szülinapodra! Hallottam jó volt.” – De meghívtalak, csak nem nézed a Facebook meghívóidat…

 (Fordítottja) „Már megint nem jöttél el a szülinapomra!” – Dehát nem is láttam, hogy meghívtál! Mért nem bírsz felhívni?

 „Dehát a Viber/Google Talk/Skype azt mutatta, hogy elküldte, amit írtam. Itt várok, hogy válaszolj végre!” – Nem, nem küldte el.

 „Miért mutatja fél órája a chat azt, hogy „typing”? Mit nem mersz elmondani?” – Nem is vagyok gépnél, csak beakadt a chatprogram.

 „Órák óta nem bírlak elérni, mert nem vagy kapcsolható. Mi a fenét csináltál???” – Volt már okostelefonod? Mert azzal megesik az ilyesmi akaratod ellenére…

 „Írtam egy baromi fontos emailt, igazán visszaírhattál volna.” – Dehát meg se kaptam! Egybeírtad, hogy t-online? Na ugye. És a nevem? Betűzd csak!