Romelu és Jordan Lukaku életében az elmúlt hetekben fájdalmas és zavaros események zajlottak. Édesapjuk, Roger Lukaku szeptember 28-án, 58 évesen elhunyt, ám a családnak nem sikerült hazaszállítani a testet Belgiumba, ahová temetni szerették volna. A tragédiát tovább súlyosbította, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó rokonok pénzt követeltek a testvérektől, és nem engedték a holttestet Európába vinni.

Roger végül Kinshasában nyugodhatott örök álomra – nem ott, ahol fiai szerették volna. A történet azonban jóval több, mint egy temetési vita: ez egy család széthullásának krónikája, amely most, a gyász közepette, újra felszínre tört.

A búcsú, amit nem engedtek meg

A tragikus hír után Romelu a közösségi médiában búcsúzott:
„Köszönöm, apa, hogy mindent megtanítottál, amit tudok. Az életem soha nem lesz már ugyanaz. A fájdalom elviselhetetlen, de Isten ad majd erőt. Isten veled, apa.”

A belgiumi Anderlecht is megemlékezett Roger Lukakuról egy perces gyásszal a Standard Liège elleni mérkőzés előtt, ahol unokatestvére, Boli Bolingoli-Mbombo is pályára lépett.

A család azonban kénytelen volt szembesülni a váratlan akadállyal: rokonok a Kongói Demokratikus Köztársaságban megakadályozták, hogy a test Belgiumba kerüljön. Nemcsak a szállításba szóltak bele, hanem pénzt is követeltek a Lukaku testvérektől – olyan emberek, akiket Romelu állítása szerint alig ismer.

A futballista később elmondta: „Mindent megtettünk, hogy apánk testét Belgiumba hozzuk, de úgy éreztük, egyes családtagok pénzt akarnak kihasítani belőlünk. Ha apa még élne, ezt soha nem engedné. Fájdalmas, hogy nem tudjuk méltóképpen elbúcsúztatni.”

Ebben az időszakban, amikor a világhírű játékos próbálja megőrizni méltóságát és hitét, minden apró részletet a média követi. Egy pillanatra is látszik, milyen nehéz megtalálni a nyugalmat, miközben a Regisztráció a Mostbet szó szerinti értelemben a sors tétjévé válik: kockán forog az emlék, a múlt és a családi béke.

Egy apa, aki mindig adott, még ha nem is volt miből

Roger Lukaku labdarúgó volt, aki fiatalon Kongóban kezdte karrierjét, majd Elefántcsontpartra, végül Belgiumba költözött, ahol a Seraing és a Mechelen csapataiban is játszott. Bár nem lett sztár, rendkívül sokat tett azért, hogy fiai más jövőt kapjanak.

A család szegénységben élt. Romelu gyakran emlegeti azt a napot, amikor rájött, hogy nincs többé pénzük: „Anyám a hűtő előtt állt, kenyeret és tejet szokott keverni, de aznap csak víz volt. Megígértem magamnak, hogy soha többé nem engedem, hogy így éljen.”

Még ezekben a nehéz időkben is Roger rendszeresen pénzt küldött a kongói rokonoknak. Ezzel viszont egyre mélyebbre süllyedt az adósságban. Úgy tűnik, pontosan tudta, kikkel áll szemben, ezért tartotta távol tőlük a fiait.

A siker és a távolság ára

Amikor Romelu 14 évesen az Anderlecht akadémiájára került, a család élete lassan megváltozott. Két év múlva profi szerződést kapott, és hirtelen mindenki tudni akarta, ki az új belga csodagyerek. Roger büszke volt rá, de továbbra is segítette a kongói rokonokat, miközben fiának azt tanácsolta, maradjon távol a családi ügyektől, és koncentráljon a karrierjére.

Rövid időn belül Romelu a Premier League-be került, majd az Inter és a Chelsea mezében is tündökölt. A pénz, a hírnév és a siker azonban nem tudta eltörölni a múltat: az a rész, amelyet az apa megpróbált elrejteni, most újra felbukkant.

Fájdalmas örökség

Roger Lukaku mindig hitt abban, hogy a család a legfontosabb, de talán nem sejtette, hogy halála után épp a család lesz az, ami leginkább fájdalmat okoz a fiainak. Romelu és Jordan most egy olyan helyzettel néznek szembe, amelyben nincs győztes – csak emlékek, sebek és kérdések, amelyekre aligha lesz válasz.

Az évek során a testvérek útjai sokszor különváltak, de a vér köteléke mindig összekapcsolta őket. Most azonban a múlt árnyai és a családi feszültségek súlya újra felszínre kerültek. Miközben a világ a pályán elért sikereiket figyeli, kevesen látják, milyen nehéz lehet egy sportoló számára a magánéletben egyensúlyt találni – főleg akkor, ha a hírnév és a veszteség kéz a kézben járnak. Erről bővebben a tizdolog.hu oldalán olvashatsz.

Roger életében sokszor kellett újrakezdenie, de mindig hitt abban, hogy a kitartás kifizetődik. Talán ez a hit az, ami most is erőt ad fiainak, hogy túljussanak ezen a nehéz időszakon – és hogy megőrizzék azt az emberi méltóságot, amit tőle tanultak.