Soha nem lesz még egy olyan izgalmas időszak a számítógépes játékok történetében, mint a kilencvenes évek eleje. Ha akkor nőttél fel, ezt jól tudod, és a halálod napjáig emlegetni fogod. Még akkor is, ha az unokáid vén hülyének tartanak, amiért nem akarod kipróbálni a legújabb gondolatirányítású játékaikat. Vendégszerzőnk írása következik!

Ez a poszt azoknak a felnőtt embereknek szól, akik könnyeket hullatnak a régi LucasArts logó láttán, akik nem tudnak megválni a ronggyá olvasott játékmagazinjaiktól, és akik fejből vágják Liu Kang tűzlabdájának billentyűkombinációját. Előre, előre, nagyütés, barátaim. Előre, előre, nagyütés.

 Another World (1991)

Egy játék sem borzolta úgy az idegeket a kilencvenes évek elején, mint az Another World, amely egy olyan világba kalauzolta játékosait, ami nemcsak hogy totálisan bizarr és zavarba ejtő volt, de ahol kötélidegek kellettek a feladatok megoldásához. Hasonló atmoszférát még soha nem láttunk korábban. Egyáltalán nem meglepő, hogy a játék magányos fejlesztőjét egy szakítás utáni depressziós időszak inspirálta. Arról nem is beszélve, hogy a program vége a játéktörténelem egyik legnagyobb WTF-pillanatai közé tartozik. Tényleg ezért küzdöttünk annyit?

Alone in the Dark (1992)

Azt mondtam, hogy egyetlen játék sem volt, amely jobban borzolta volna az idegeinket? Bocsánat, tévedtem. Az AITD első részétől a mai napig verejtékezve ébredünk a legrosszabb rémálmainkból. Az agyament 3D grafikától a hátborzongató ellenfeleken át a vérfagyasztó hanghatásokig minden azt a célt szolgálta, hogy a program gyógyíthatatlan sebet ejtsen gyermeki lelkemen. Még mindig rettegve gondolok vissza arra az átkozott házra. H. P. Lovecraft büszke lett volna.

 Prehistorik 2 (1993)

Ki felelős a dinoszauruszok kipusztulásáért? Mindazok a magyar játékosok, akik gyerekként halálra püfölték őket a Prehistorik 2 főhősének gigantikus bunkójával. A kilencvenes években rendkívüli népszerűségnek örvendtek a kőkorszaki karakterek, gondoljuk csak Chuck Rock-ra, Joe & Mac-re, vagy az Ugh! apró pilótájára. A hazai játékosok szívéhez azonban egyértelműen a Prehistorik 2 állt a legközelebb.

 Doom (1993)

IDDQD. IDKFA. Kell ennél többet mondani? ’93-ban a Doom fejlesztői a lehető legcsodálatosabb ajándékkal lepték meg a világ gyermekeit: a kiomló pixelbelek és a lövéseinktől véres húscafatokká szakadó ellenfelek látványával. Semmi nem érdemli meg jobban a klasszikus jelzőt, mint ez a játék. Semmi!

 Mortal Kombat 2 (1993)

Most pedig tisztelegjünk pár perc néma csenddel azok előtt a hónapok előtt, amelyeket a Mortal Kombat 2-nek hála vesztettünk el az életünkből. Minden idők legjobb verekedős játéka megtanított minket arra, hogy ugyanolyan megalázó gyerekké változtatni az ellenfeledet, mint hosszában kettévágni a kalapod borotvaéles karimájával. Ti is választottatok magatoknak karaktert általánosban? Én lélekben örökre Baraka maradtam.

 Goblins 3 (1993)

Hatalmas pacsi azoknak, akik az 576 Kbyte leírással csinálták végig ezt a játékot, és óriási respekt azoknak, akik nélküle. Bár az utóbbiak valószínűleg nem olvashatják már ezt a posztot, hiszen hosszú évek óta egy idegklinika vendégszeretetét élvezik. Az elképesztően bonyolult, de humorral és rejtett poénokkal telezsúfolt kalandjáték a sorozat egyik legjobb darabja lett, amire minden igazi PC-játékos szívesen emlékszik vissza.

 Beneath a Steel Sky (1994)

A poszt-apokaliptikus témák elképesztően népszerűek voltak az évtized első felében, gondoljunk csak azokra a borzalmas/kiváló filmekre, amik ekkor készültek (igen, idézd csak fel szépen magadban Kevin Costner kopoltyúit). Így hát nem csoda, hogy a Beneath a Steel Sky a távoli és nyomorúságos jövőbe kalauzolja a játékosokat. A program a point-and-click műfaj igazi klasszikusa, szuper grafikával, jól megírt dialógusokkal és élvezetes játékmenettel. Meglepő, hogy pár évvel ezelőtt okostelefonokra is lefejlesztették? Egyáltalán nem az.

Star Wars: TIE Fighter (1994)

Kilencéves koromban elszegődtem a Birodalomhoz, hogy felkelőket aprítsak a világűrben. A TIE Fighter ugyanis egy olyan játék, amelyben a gonoszok oldalán harcolhatunk. Még egyszer: a TIE Fighter egy olyan őrületes játék, amelyben a gonoszok oldalán harcolhatunk! Ez milyen már? Zseniális. Kevés jobb szimulátor készült az évtized első felében.

 Warcraft: Orcs and Humans (1994)

Ki gondolta volna, hogy a Warcraft franchise 20 év alatt leigázza majd az egész világot? E sorok írója egészen biztosan nem. A program az évtized elejének egyik kiemelkedő stratégiai játéka volt, és tökéletesen beleillett a kilencvenes évek fantasy-őrületébe. Orkok vagy emberek. Te melyik oldalon álltál?

 Sam & Max Hit the Road (1993)

Még egy überklasszikus point-and-click kaland így a lista végére, hála a LucasArts-nak, ami csak úgy ontotta magából a jobbnál-jobb játékokat az évtized elején. Az őrült nyúl és a sztoikus kutya párosa annyira ikonikusnak számít a gamerek körében, hogy ha szobrot állítanának a kilencvenes évek PC-játékainak, azt egészen biztosan róluk formáznák. Ha csak meglátok egy screenshotot ebből a játékból, már indul is a nosztalgiavonat, és magamban kegyetlenül siratom az elveszett gyerekkoromat.