Az esti ereszdelahajam sodrásában, némi alkoholtól megtámogatva sok minden jó ötletnek tűnik elsőre, amiről később kiderül, hogy mégsem az. Nagyon nem. A következő mondatokra jobb, ha nem hallgatsz.
Dehogy megyünk kajálni piálás előtt, hát úgy lassabban szívódik fel az alkohol!
Aha, és 20 perc múlva:
Igyál egy rövidet szíverősítőnek, és hívd fel azt a hülye exedet, megmondani a magadét!
Ha csak átlátszó piát iszol, nem leszel másnapos! (Teszteltétek már 2 üveg fehérborral és 4 pálinkával is ezt a ragyogó elméletet?)
Á, hagyjuk itt simán a táskát, amíg elmegyünk a pulthoz, a többiek úgyis itt ülnek a pad végében!
Hát persze, és amíg ők vadul smárolnak, addig a cuccaitokkal nagyjából ez fog történni:
Szedjük szét a várost! (Hú, valaki itt nagyon punk! Főleg hogy sokan ez alatt leginkább azt értik, hogy az ember elköt egy bevásárlókocsit, és ráhány két biciklire.)
Bulizzunk úgy, mintha nem lenne holnap! (Aztán a holnap, ami szerencsés esetben mégiscsak bekövetkezik, keserves macskajajjal fog várni…)
Hányingered van? Szívjál el rá egy cigit, attól jobban leszel! (Sőt, igyál rá gyorsan még párat…)
Bármelyik csajt fel tudod szedni, ha elég kitartóan nyomulsz! (NEM.)
Sétáljunk haza mezítláb! (Ez elsőre észveszejtően romantikusan hangzik, de a kutyaszar-emberhúgy-szemét dekorálta járdákon tapicskolni SOKKAL kevésbé az.)
Ha a wc-ig el tudsz botorkálni, akkor haza is tudsz biciklizni!
És valahogy így váltok el:
