Second hand boltokban vásárolni remek vadászat, ahol egyedi cuccokat zsákmányolhatsz, ráadásul környezettudatosabb is. Viszont számos buktató leselkedik rád menet közben.

 Eleve, ha megkérdezel valakit, hogy honnan van az a vicces mintájú felsője, ami neked is kell, de azonnal, akkor egyből jön a válasz, hogy turkálóból. Értsd: soha nem lesz egy fikarcnyi esélyed se egy ugyanilyenben parádézni.

 Amikor fizikailag és szellemileg is felkészültnek érzed magad egy nagyobb turkálóbejáró körúthoz, pöpec menetrendet találsz ki, melyet végigkövetve a leghatékonyabban tudod bejárni a kedvenc helyeidet. Aztán a második állomás után kimerülten, három szatyorral és levert vesével feladod a tervedet.

 Ha nem vagy rutinos turiba járó, pont akkor mennél a helyre, ahol állítólag remek kincseket lehet találni, amikor épp bálabontás van, és terítik az új cuccokat. Ez egyenlő a felajzott amazonok hadával, akik izgatottan tömörülnek a boltban, gyanakvóan méregetve egymást. Így néha már a bejáratnál megrettensz és kihátrálsz.

 Amikor kiszemelsz magadnak egy ruhát, ami csábító mintájával kikandikál a többi közül, elindulsz érte, és BAMM – húsz centivel beelőzve téged lecsap rá egy harcos amazon.

 Amikor találsz egy tökéletes fazonú és színű nadrágot, ami épp hogy nem jó rád. Legelső gondolatod, hogy megkérdezd az eladót, hogy nincs-e egy számmal nagyobb. Aztán rájössz, hogy ez elég röhejes lenne, és csüggedten lefeszegeted magadról a nacit.

 Amikor megtalálod álmaid ruháját, de van rajta egy hiba, amit nem lehet kijavítani vagy elrejteni. Pont emiatt nevetségesen olcsó is, így még fájóbb szívvel teszed vissza, miközben magadban azért végigpörgeted, hogy nem lehetne-e valahogy megoldani a dolgot.

 Amikor találsz egy szuper darabot, amit át kellene alakítani, hogy jó legyen. Á, ezt majd megoldom otthon! – felkiáltással hazaviszed, aztán soha nem nyúlsz hozzá. Vagy éppen elviszed varrónőhöz, és a végén többet adsz ki érte, mint egy új ruháért.

 Amikor elhatározod, hogy körbenézel egy egyszerű fekete ruháért, max párezer forint értékben, a végén meg hazaérsz öt telitömött szatyorral, bennük a legelvadultabb mintájú és fazonú darabokkal, amik között véletlenül sincs egy fekete ruha sem. Ja és persze sokkal többet költöttél, mint eredetileg tervezted.

 Amikor tíz perc dilemmázás után otthagysz valamit a boltban. Persze később megbánod, de mire visszamennél, természetesen már rég elvitték.

 Amikor végigjársz egy csomó helyet, és nem találsz semmi jót meg egyedit, és egyszerűen nem érted, hogy az ismerőseid hogy fognak ki olyan őrületesen eredeti és menő cuccokat (ld. 1. pont). Veled van a hiba, vagy vannak ilyen jelszavas titkos helyek, ahol a klassz dolgok cserélnek gazdát?