Be nem vallanád, de függsz tőle. Azt mondod, bármikor képes lennél abbahagyni, de mindennap több adagot tolsz belőle. Ha nem jutsz hozzá időben, nyűgös vagy, és mintha nem lennél a magad ura. Ismerős?
Már kiskorodban is az volt a legnagyobb gasztroélményed, hogy a szüleidtől kávéba mártott kockacukrot kunyeráltál.
A reggeli rítusod bármelyik részét képes volnál kihagyni, a reggelizéstől a sminkelésig, a kávézást viszont SOHA. A reggeli kávé neked nem egy szimpla szokás, hanem Az Élet Alapvető Feltétele. Főleg ha még későn kelő típus is vagy hozzá, ugye.
Nemrég ittad meg az előző kávédat, de ahogy elsétálsz egy hangulatos kávézó előtt, rögtön rákívánkozol még egyre. Vagy egyszerűen csak ha megérzed az illatát.
A mai napig élénken él benned annak a szörnyű napnak az emléke, amikor nem ittál kávét.
Mások szerint a papírpoharas coffee-to-go csak egy trend. Szerinted olyan, mintha egy görgős infúziós állványt húznál magaddal, ami csepegteti beléd az életerőt, hogy eljuss A pontból B-be.
Instant kávéporhoz csak nagyon-nagyon végesetben nyúlsz, és közben is mérhetetlenül sajnálod magad.
Soha nem azt mondod, hogy „találkozzunk és beszélgessünk” vagy „teázzunk egyet„, hanem mindig úgy invitálod az ismerőseidet, hogy „menjünk el kávézni„.
Kiakadsz, amikor egy kávézóban vagy étteremben nem úgy készítik el a cappuccinót, ahogy az a nagykönyvben le van írva. És mi ez a förtelmes, kemény izé a tetején, amit tejszínhabnak akarnak eladni?? (Ráadásul a tejhab helyett, ugye, ami dukálna rá.) Ilyenkor A., ülsz a félresikeredett kávéd fölött, és hergeled magad keserű szájízzel, amit most nem a kávénak köszönhetsz, B., a kávézás felszentelt apostolaként próbálod elmagyarázni minden egyes szerencsétlen pincérlánynak, hogy milyen a jó kávé.
Nem érted azokat, akik azt állítják, hogy őket a tea vagy a kóla is felpörgeti, és már attól sem tudnak aludni. Miii?
A kávézás neked olyan, mint a szex: van kedvenc, jól bejáratott figurád (a kis piros bögréből, kis tejjel, egy cukorral, ablakon kibámulva), de néha egy-egy gyors menetet zavarsz le (a kiskocsma pultjánál állva bedobva gyorsan, buliba tartva), vagy egy hosszú, érzéki szeánsz alatt teszed magadévá (fagyival és frissen vert tejszínhabbal, olyan sokáig nyújtva az élvezetes szürcsölést, amíg csak lehet). És mindenféleképp imádod!