Habár az öregedés konstans para az örök fiatalságot hajszoló társadalmunkban, vannak kiemelkedően neuralgikus pontok. Szerencsés esetben nem éled meg mindet, csak egy párat közülük. Ha egyiket sem, gratulálunk: a ritka kiegyensúlyozott kivételek közé tartozol!

 A késő kamaszkor minden évét ide sorolhatjuk, amikor még nem vesztetted el a szüzességedet. Persze, persze, az lenne az ideális, ha nem a kortársak és a média nyomására szerezné meg az ember első, meghatározó tapasztalatát, ezt azonban elég nehéz kizárni az agyadból, ha az osztályban már mindenki elvesztette a szüzességét, csak te nem, és ettől páriának érzed magad. (Felnőtt fejjel pedig te is azt mondanád kamaszkori önmagadnak, hogy ugyan, ezen aztán kár stresszelni!)

 A 27. életév: első ránézésre nem egy különös szám – még megnyugtató messzeségben van a 30, jó esetben már el tudtál helyezkedni, és a saját életedet éled, mi okod lenne hát a parára? Egyfajta kapunyitási pánik mégis sokakon eluralkodik ilyenkor: ráparázol, hogy a világraszóló tehetségednek már utat kellett volna törnie magának, hogy már el kellett volna érned valami felmutatható eredményt, vagy esetleg teljesen más szakmában kellene magad kipróbálnod, és a többi. Talán nem véletlen a mitikus „27-esek klubja” sem, ahová a „Live fast, die young” életfilozófiához hű sztárok tartoznak (akik más szóval élve kissé túltolták a rákendrollt), Jimi Hendrixtől Amy Winehouse-ig.

 A 30. életév: amikor a közvéleménykutatásban már egy másik rubrikát kell beikszelned, amikor szemet szúrnak a „kizárólag 30 fölöttieknek” partykat és ismerkedési lehetőségeket kínáló buliplakátok, amikor rájössz, hogy az eddig csak a tizen-és huszonévesek lezser lenézésével használtad a „harmincasok” kifejezést, a „fiatalosnak tűnni akaró, de igazából öreg arcok” szinonimájaként, akkor a 30. születésnapodon bizony szomorúan fújod el a gyertyákat. Aztán pedig berúgsz, mint a csacsi. A lányokat ilyenkor szokták azzal vigasztalni, hogy a szexuális kiteljesedés az 30 éves kor után kezdődik.

 A krisztusi életkor: míg a 30-as szám inkább a nőket szokta jobban stresszelni, addig a férfiaknál inkább a krisztusi 33-as a nagy nyomasztás. Ami ráadásul teljesen irracionális mint összehasonlítás, legalábbis amíg nem ilyen nagyhatalmú a papád.

 Bármelyik kor, amennyi idősen kedvenc művészünk már megalkotta az életműve fő pontját / meghalt. Ebben az a jó, hogy a végtelenségig kiaknázható, ha mindenáron stresszelni akarjuk magunkat, kezdve onnan, hogy „Rimbaud 21 éves korára megírta az életművét! Nekem meg 3-as lett a beadandóm!„, egészen odáig, hogy „Ottlik 47 évesen írta meg az Iskola a határon-t! Én meg mit tettem le az asztalra?? Semmit!”

 Az a kor, amennyi idősen a szüleink már megszültek minket. Még ha nem is foglalkoztat aktuálisan a gyerekvállalás gondolata, vagy épp foglalkoztat, de a partner vagy a megfelelő élethelyzet nincs meg hozzá, akkor picit szíven tud ütni, hogy „Bááá, anyám ennyi idősen már a második gyerekét szülte meg, nekünk meg még egy közös növényünk sincs a Ferivel!”

 Bármelyik korban sokkoló tud lenni, ha a fiatalabb kolléga elárulja, hogy melyik évben született. És igen, te akkor már túl voltál az általános iskolán / az első csókon / ballagáson. Egyáltalán: nyolcvankilencben született, és már dolgozik? Ezt hogy??? (gyors fejszámolás) Jaaaaaa….

 Az ötvenedik életév is nagy számvetésekre tud sarkallni: jól vezettem én az életemet? Elértem a céljaimat? A megfelelő embert választottam életreszóló páromnak? Vigyáztam eléggé az egészségemre? Meddig kell még zsebpénzt adnom a büdös kölöknek, ahelyett, hogy a saját lábára állna?

 Az a kor, amikor valamelyik fiatalabb rokonod, akinek megszületésére is jól emlékszel, betölti a 18-at. Erősen tudja sokkolni az embert, amikor a kis Esztike unokahúgod, akivel még nemrég babáztál, HIRTELEN kész nő lett, aki inkább csávózik. Ilyenkor te is jobban érzed, hogy te sem vagy már annyi idős, mint amikor először a kezedbe fogtad anno a kisbabát.

 A nyugdíjba lépés kora: akár már alig várja az ember, hogy elérje a nyugdíjas kort, akár tiltakozik, mert úgy érzi, még elég tettre kész és energikus, és simán tudna még dolgozni, a nyugdíjkorhatár is egy nagy fordulópont tud lenni. Sokan rástresszelnek arra, hogy a társasalomnak már nincs rájuk szüksége egy szétdolgozott élet után (most az anyagiak stresszéről direkt nem írunk), és hogy mi mindent mulasztottak el aktívabb éveikben. Pedig, ha jó a fizikai kondíciónk, akkor a nyugdíjaskor még rengeteg lehetőséget tartogat, a csoportos túrázástól a bridzspartikon át az unokázásig!