Ha van törzshelyed, akkor tudod, hogy mindenhol ugyanazok a tipikus figurák fordulnak meg rendszeresen. és te is egy vagy közülük. Legyen az egy kocsma, egy bár, egy söröző vagy kávézó, ezek az arcok biztosan felbukkannak.

A rendszeres törzsvendég. A pultosok pacsival köszöntik, mindenki a nevén szólítja, még be sem lépett, de már csapolják a kedvenc sörét. Számlája van, naná és kedvenc asztala, amihez csak az óvatlan „turisták” ülnek le, mielőtt megérkezik. De ők sem soká. Belép, magához veszi a napi menüt és kényelmesen elhelyezkedik a székében vagy a pultnál a kedvenc szegletében. Arcán elégedettség.

A wannabe törzsvendég. Belép, keze pacsira emelkedik a pultosok felé, de valahogy senki nem ismeri fel. Vagy csak nem akarják. Hiába a vicceskedés és a bennfentes humor, törzsvendéggé válni kell és nem akarni erőből.

A financiális törzsvendég. Nála két dolog igazán fontos: amikor költ, akkor rendesen költ, de pénze csak a hó elején van. A viszony közte és a kocsma között win-win, ő számlát nyithat és haladékot kap, cserébe iszik is rendesen.

A fizetésnapos. Észrevehetően mindig hó elején jön, de akkor sokat. Abból tudni, milyen hónapja volt, hogy milyen piákra megy rá. Ha nagyon rossz, akkor valószínűleg ő lesz az este sztárja, aki jó esetben csak magát hívja meg mindenre. Rossz esetben a kocsma egész közönségét.

A szisztematikus törzsvendég. Minden nap ugyanakkor érkezik, körülbelül ugyanazt is issza, ugyanolyan sebességgel, rutinból. Vált pár szót az ismerős arcokkal, majd távozik.

A megtűrt törzsvendég. Inni nem nagyon iszik, dehát olyan kedves és gyámoltalan szegény. Bejön, megmelegszik, mindenkihez van egy szava, néha összekuporgat egy-két fröccsre is, de alapvetően nem fogyaszt. Olykor elbóbiskol az akolmelegben.

A magányos. Mindig egyedül jön le. Kezében sör, vagy egy pohár rövid, ha kedve van, vált pár szót a pultosokkal vagy a tulajjal, ha nincs, csak a falhoz támaszkodva mozizik. Jó esetben csak jól érzi magát, rossz esetben reménytelen alkoholista, depressziós vagy inszomniás.

A bandázós. Sosem jön egyedül, mindig a haverokkal, akik szintén törzsvendégek. Az első bandatag lefoglalja az asztalt, amit a többiek az este végére rendre szépen körülülnek. Munka utáni levezető sörözések, pénteki warm-up-ok, baráti szülinapok, karácsonyi koccintások…jöhet bármi, csak egy biztos, hogy hol ülnek össze.

A pultosra hajtó/pultos haverja. Vannak, akik kifejezetten a pultosok miatt járnak egy helyre. Vagy azért, mert a pultos barátai, cimborái, vagy azért, mert fel akarják szedni. Vagy a kettő együtt.

A hangulatember. Van, hogy jön, sokszor, aztán egy hetekig kimaradozik. Törzsvendég ő, csak épp a hangulatától és az élethelyzetétől függ, mikor jelenik meg a kocsmában. A pultosok már a rendeléséből sejtik, hogy veszekedés volt otthon, baj van a melóban vagy szakított a csajával.