Megint megtalálta valaki az AIDS és a rák ellenszerét? Ráadásul egy és ugyanaz, a háztartásodban is megtalálható anyag az? Pl. a konyhasó, az ecet vagy citrom? Lehet, hogy átvernek?! Oldalak, akiknek nem érdemes hinni.
Csak az interneten létezik. Lehetőleg ott is olyan oldalon, amelyen letiltják a jobbklikket, nem tudsz kijelölni, nincs impresszum, tehát nem tudsz utánanézni magának az oldal adatainak sem. Ha ilyet látsz, joggal kezdhetsz gyanakodni.
Hivatkozások hiánya. Vagy csak említik, hogy izé, Einstein is valamikor ezt mondta, vagy esetleg említenek forrást – amelyet a) nem fogad el a tudomány hiteles forrásnak (elfeledett ó-örmény kódex, húúúú! Kár, hogy sehol sem fellelhető a szövege!) b) nevenincs „szaktekintélyektől” származnak, akik szintén nem rendelkeznek egyetlen komolyan vehető tudományos munkával sem. Ja és pro tipp: ha valaki tényleg nagy felfedezést tett, az nem a szabadonébredőkhöz meg a tudnodkell.infóhoz rohan azonnal publikálni…
Ha már szaktekintélyek. Számíthatunk rá, hogy a forradalmi nézet képviselője prof. dr. PhD. ilyen érdemkereszt olyan lovagrend tagja. A címhalmozás mind azt hivatott bizonyítani, hogy az emberünket bizony vegyük nagyon komolyan (ne), mert bizony hű de okos (nem).
Természetesen az ellenkező (gyakran hivatalos) álláspont képviselőire mindig van egy-egy elejtett, becsmérlő megjegyzésük. Gyakran nem is a tudományos tevékenységükkel kapcsolatban, hanem csak úgy elejtik, hogy iszákos, beszédhibás vagy valaki gyanús alak haverja. Eleve, ha nagyon sok a minősítő jelző egy tudományosnak szánt szövegben, akkor az jó eséllyel inkább propaganda.
Valami abszolút újítást, mindent felforgató forradalmat ígér. Romantikus elképzelés, de ez a legritkább esetben fordul elő. A legtöbb felfedezést egyetemi kutatócsoportok, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező szakemberek végzik. A karosszékben ülve vagy a hátsó fészerben barkácsolva valószínűleg nem botlasz egy eddig felfedezetlen fizikai törvénybe, és nem, a háziasszony nem találja meg véletlenül a rák ellenszerét.
Épp ezért gyanús, ha az új felfedezést vagy irányt csak egyvalaki, elszigetelten képviseli. Általában egyébként tendencia, hogy a vezéregyéniség halálával maga a „forradalom” is alábbhagy, kiveszik a köztudatból, mint egy divathullám. Nos, akkor pont annyit is ért.
A háttérhatalom meg akarja akadályozni, hogy a felfedezés kitudódjon. Természetesen nagyon könnyű ráfogni egy megfogalmazhatatlan ellenségre, mely alattomosan meggátolja, hogy a zseniális új ötlet esetleg keresztbe tegyen a hegemóniájának. Hány kéretlen reklám állítja, hogy a terméke feldühítette az orvosokat…?
Valamiért minden nagyon ősi. És természetesen így sokkal igazabb lesz, meg mindenki tudja, meg dédanyáink is így csinálták. Ettől kezdve már ugye minek bizonyítani. Ha már az egyiptomiak vagy az aztékok vagy a sumérok előkerültek, gyaníthatod, hogy valami nem stimmel…
A kutatás nincs pontosan leírva, nem megismételhető. Alapszabály no.1, hogy az nem tény, ami egyetlenegyszer történt meg úgy, hogy senki más nem látta. Vagy valakinek van 100 gyógyult betege, de hányból? Ha torz vagy hiányos statisztika, akkor ott bizony valaki titkol valamit.
Aki nem ért egyet, az tudatlan. Vagy hitetlen. Vagy lefizették, vagy nem érte el a Belső Megvilágosodást. Az tutiszáz, hogy nem magyar. Az áltudóst nem az érvek érdeklik, hanem ellenfele személyébe vagy környezetébe köt bele, így ellehetetlenít mindenfajta vitát. Egyszerűbben mondva: a tudomány alapja a vita, ha lehülyézel minden kételkedőt, akkor nincs vita, tehát amit képviselsz, az nem tudomány.
Köszönjük a cikket, Bogáta!