Ó, igen, miért nem teszek félre legalább pár ezret minden hónapban, sóhajt fel a hóvégi éned. Aztán a fizu utáni éned erről nagyvonalúan elfelejtkezik. Van, hogy egy nagyobb váratlan kiadás üt be, de az se ritka, hogy enélkül is elfolyik a nehezen megkeresett pénzed.
A fizetésedig hátralévő idő – legyen szó akárcsak egy pár napról – hihetetlenül és kibírhatatlanul hosszúnak tűnik. Még rosszabb, ha nem egy fix napon kapod meg a pénzed, hanem arra vársz, hogy majd valamikor kifizetik neked a benyújtott számlát, remélhetőleg most az egyszer nem csúszva, és akkor, abban a misztikus, távoli jövőben minden jó lesz.
Elkezdesz azon gondolkozni, hogy vajon ki és mikor lophatta ki a pénzt a tárcádból. A srác a villamoson? A szobatársad? A szomszéd? Ja, nem. Az élet maga.
Amikor leülsz egy papírral és tollal, hogy összeszámold, hogy mire ment el a pénzed a múlt hónapban, esetleg a banki értesítő sms-eket adod össze fejben, hogy meggyőződj arról: ez nem egy szörnyű banki mulasztás, hogy eltűnt a pénz a kártyádról, hanem rideg matematikai tény. Aztán végigveszed, hogy ebből melyik kiadás volt halaszthatatlanul szükséges, és melyiket lehetett volna megspórolni.
Amikor csak azért mondasz le egy programot, mert nincs pénzed a belépőjegyre / két korsó sörre. Ellenben annál pengébb vagy abból, hogy mik az ingyenes vagy költséghatékony programok a városban!
Kétségbeesett ötletelésbe kezdesz arról, hogy hogyan lehetne még pénzhez jutni. Kölcsönkérni valakitől? Másodállást vállalni? Harmadállást vállalni? Előszedni a régi gitárt, és utcazenélni? Beváltani a nyaralásból maradt eurót? Eladni egy nem létfontosságú szervedet? Kirabolni egy bankot?
Arról ábrándozol, hogy miket fogsz vásárolni, és milyen boldog luxusban fog telni az életed, ha A., megjön a fizud, B., pénzt találsz az utcán, C., nyersz a lottón, D., a Jóisten lenyúl a mennyekből, mert látja, milyen számosak voltak a keserveid és nélkülözéseid, és megdob egy köteg ropogós deákferenccel.
Megbánod, hogy nem takarékoskodtál jobban a múltban. Akkor most nem lennél ilyen kellemetlen helyzetben! Megfogadod, hogy innentől minden másképp lesz, és biztos ami biztos alapon lekötött betétet választasz, hogy szépen gyarapodjanak a pénzmagok. A nyugdíj témára meg gondolni se mersz.
Már végig se lapozod a női magazinokat, mert ott úgyis csak új ruhák meg kiegészítők vásárlására csábítanak. Ugyanez a helyzet a főzőműsorokkal és gasztroblogokkal – egyszerűen ki akarod zárni a tudatodból az ínycsiklandó és drága ételek létezését is.
Apropó, kaja: mivel a kaján lehet a legtöbbet spórolni, ezért a margarinos kenyéren, rizsen és tésztán élsz a válságos időszakban, különböző büdzsébarát feltétekkel felturbózva őket. És akkor a különböző 200 forintos smackek varázslatos világáról még nem is beszéltünk!
A legszebb muzsika számodra a földön, ha a fizetésnapon meghallod a várva-várt pittyegést a mobilodon, a banki értesítő sms-ét, hogy megjött a F.I.Z.U! És olyankor az élet császárának érzed magad (legalábbis a számlák és hiteltörlesztők kifizetéséig).