Bikavér, Egri csillagok, Szépasszony völgy… Ezt mindenki tudja, de mi most eláruljuk azt a 10 dolgot, ami az őslakosokon kívül csak néhány kiválasztott szerencsésnek mond valamit Egerről. Kormos Lili bennfentes posztja.

Kazi, Grill, T-rex, Bowling, Drink bár, Gyros, Szantofer stb…
Onnan lehet felismerni az igazi egri partiarcokat, hogy pontosan tudják, melyik diszkó hol volt, hogy hívták tíz éve, hogy hívják most, ki volt a kidobó ember, ki szolgált fel, kit vertek meg, kik szerettek egymásba. „Bezzeg a mi időnkben” pillantással méregetünk mindenkit, aki már csak a „Ligetet” ismeri. Mi „veteránok” pont ott buliztunk, ahol a szüleink is. Naná, hogy együtt, ugyanúgy, mint harminc éve.

A Bárány
Ha egri vagy nem kerülheted el az uszodát, egyszerűen biztos, hogy jártál edzésre Kriszta nénihez, Gyuri bácsihoz, vagy Ági nénihez, és ha igazán autentikus (szerencsés) arc vagy, a nyaraid nagy részét a Bárány (aka nyitott-uszoda) uszodában rohangálva, kiszorítózva, focizva, napozva töltötted. A brügizés pedig olyan privilégium volt, amit a Pestről, Szentesről, Szegedről, Szolnokról, vagy akárhonnan érkező vízilabda csapatok is csak könnybe lábadt szemmel tudnak emlegetni.

A „Fagyis bácsi”
Ha a főutcán sétálgatva egy kicsi ablak előtt kígyózó sort látsz, akkor biztos lehetsz benne, hogy kinyitott a város legjobb fagyizója. A mosolygós bácsi keze alól kerülnek ki a legfinomabb gombócok (meg a legkedvesebb bókok) és pontosan addig van nyitva, ameddig a készlet tart. Meg ameddig el nem kezdődik egy vízilabda meccs, mert az öreg óriási szurkoló. Ne dőlj be senki másnak, ha nyáron fagyit ennél, csak nála érdemes próbálkozni. Megtalálod, közvetlenül a lottózó után.

A „Völgy”
Tudjuk, tudjuk, a sors szerencsétlen áldozatainak ez csak egy turista látványosság, de magára valamit is adó egrinek, a kamaszkor emblematikus helyszíne. Akit 14-18 között nem hívtak meg egy völgyes bulira, az nem is nagyon számított. Első berúgás, első csókok, és egy sor olyan történet, amire 25-ön túlról némi hitetlenkedéssel nézünk vissza, mert most már nem biztos, hogy bele mernénk ugrani ezekbe a kalandokba. Azt persze nem bánjuk, hogy akkor megtettük.

A legjobb lángosos
Aki gyanútlanul idetéved, képes lenne bárhol lángost enni, mi azonban tudjuk, hogy hova kell menni, ha a legjobbra van szükségünk. A piacon, az emeleten, a sarokban. Csukott szemmel is megtaláljuk, és ez nem csak frázis, teszteltük, mert volt már, hogy egy erősebb péntek este után ott kezdtük a szombatot.

Expressz
Az önkiszolgálók alfája és omegája. Gyerekkorunkban idehoztak minket a szüleink „kajajeggyel” ebédelni. Gyümölcsleves, túróstészta, puncskocka és háromszög alakú bádogtálcák. Az abszolút retro, ami még most is ugyanott, ugyanúgy várja az éhezőket. A vasárnapi menü pedig mindenkinek megváltás, aki épp nem érzi magában a motivációt, hogy nekiálljon rántotthúst sütni.

Putyi bácsi kocsmája
Akkor győződtem meg először róla, hogy Putyi bácsi és az ő vendéglátóipari egysége fogalom, amikor néhány éve, egy szombat délután egy székesfehérvári (!!!) barátommal bekanyarodtunk a Frank Tivadar utcába, mire ő felkiáltott, hogy hát hiszen itt van a „Putyi kocsmája”. A tetőn a fekete cserepekből kirakott óriási „Putyi” felirat valószínűleg az űrből is látszik, a főnök pedig reggeltől késő délutánig a bejáratnál üldögélve monitorozza az arra járókat. A hölgyeket kézcsókkal üdvözli, a jó barátoknak pedig mindig jut egy-két percnyi beszélgetés, főleg sportról és politikáról.

HK
A kisvárosi életben, többek között az a jó, hogy a rendelkezésre álló bulihelyeket aránylag gyorsan végig lehet zongorázni, és ha A pontban nem találod a barátaidat, nagyjából biztosan tudod, hogy hol keresd őket. Megszámlálhatatlan szilveszter este, szerdai bulik és még hosszan sorolhatnánk, miket látott már a Hallgatói Klub. Korra és nemre való tekintet nélkül mindenki megfordult már itt, ha „elsőbálozó” vagy, csak közöld magabiztosan a taxissal, hogy a Leánykára mész, még az is lehet, hogy idevalósinak fognak nézni.

Jolika néni
A most huszonévesek számára fogalom Jolika néni, mert még az is megfordult nála, akinek nem ő volt az állandó gyerekorvosa. Egész családok jártak hozzá mindenféle nyavalya ellen oltásért, ő pedig akár késő este is képes volt megjelenni, ha azzal hívták fel, hogy a gyerek lázas, köhög, vagy egyszerűen csak rosszul van. Egyikünknek sem volt a szíve csücske, mikor elővette az injekciós tűt, de az örökké energikus, mindig mosolygós doktor nénit az egész város imádja. Egy kicsit mind elkámpicsorodtunk, mikor az érettségi után át kellett jelentkeznünk tőle a „körzetihez”.

 EgHá
Nem, nem bővült új képlettel a periódusos rendszer, az EgHá az Egészségház utca rövidítése, pontosabban egy rövid járda szakasz, ami az Érsekkertet köti össze a nevezett utcával. Az igazán menő bmx-es, gördeszkás, görkorcsolyás, és egyáltalán überlaza arcok, mindig itt kezdtek el gyűlni, amint beköszöntött a jóidő, és már nem fagytunk halálra egyszál pulcsiban. A jelenlévő lazafiúk létszámának növekedéssel persze egyenes arányban nőtt a jelenlévő lazalányok száma is.