Sokan sokfélék vagyunk, de sokan feltennénk a kezünket, ha a tötymörgést ki lehetne szavazni a világból. Előttünk araszoló emberek, kényelmesen kocsikázó mammerek, időrablók, le veletek!
Ha valaki 2 km/órával tötymörög előttük az áruházi polcok között, vagy a szűk járdán. Ha a szemmel verést és a néma szitkozódást büntetni lehetne, már rég farolna egy rendőrautó.

Ha végre meg tudod előzni a tötymörgőt, nem leplezed felháborodásodat, de azért igyekszel a bajszod alatt hőbörögni valami olyasmit, hogy „de ráér itt valaki”.

Emiatt persze elég sokszor hallod a „Sietsz valahová?” és „Minek úgy rohanni?” megjegyzéseket, de ezeket rendre elengeded a füled mellett. És ha igen???

A lassú beszéd, a beszéd közbeni gondolkodás a legnagyobb ellenséged. Rohamot kapsz attól, ha valaki nem bírja normális tempóban kifejteni a mondandóját.

És a terjengősek. Akik nem lassan, de nagyon körülményesen, a dinoszauruszoktól kezdve magyarázzák a történetet, lábjegyzeteket és wikipédia szócikkeket beépítve. A „hol is tartottam?” félmondatnál aztán kezded elveszíteni a maradék türelmedet is, de ha udvariasabb fajta vagy, megfeszülve, de kibírod a végéig. Az viszont biztos, hogy ez után mindent megteszel majd, hogy az illetővel ne kelljen 1 méteres körzetben tartózkodnod.

Apropó hosszú beszélgetések: változatos elterelési és lelépési technikáid vannak, a felük még hihető is.

A sorbanállás, bankkártya pinkód elfelejtés, tömegnyomor miatt komoly belső frusztrációt okoz neked a pláza látogatás, ezért ha lehet nem is igazán mész oda. Viszont imádsz otthon, neten rendelni!

Iskolai eredmények. Visszaigazoló sms-ek. Orvosi teszteredmények. Te vagy az, aki, ha vár valamit, percenként frissíti a méljét és h nem kap visszaigazolást a repjegy vásárlásról 2 percen belül, már az ügyfélszolgálatot hívja.
Előbb teszel meg egy hatalmas kerülőt, szállsz le a dugóban a buszról, csak a saját tempódban mehess, mint hogy egy helyben toporogj. Te vagy az, aki simán lesétál pár megállót, ha úgy érzed, nem fog leelőzni a busz. Mivel a kocsiból nem tudsz kiszállni ugyanígy, a reggeli dugó a halálod (néha dudálsz is, de ezt nem vallod be).

Na és az élet nagy dolgai. Te biztosan már húsz éves korodban kivoltál, hogy nincs csodás fizetésed, házad, gyereked, férjed, mikor jön, miért nem (a vágyak tetszőlegesen behelyettesíthetők). Miért nem lehet, hogy a dolgok egyszerűen csak IDŐBEN történjenek?