Az élet nagy viszontagságai törvényszerűen csapnak le rád, amikor semmi másra nem vágysz, csak hogy zökkenőmentesen beszerezd magadnak a vacsorádat.

Minél inkább biztos vagy abban, hogy otthon nincs sütőpor, és ezért a kosaradba dobsz egyet, annál nagyobb a valószínűsége, hogy otthon van már három megbontott ötös csomag, amikből csak egy-egy darab hiányzik.

Minél éhesebben mész bevásárolni, annál nagyobb lesz az indokolatlanul megvett és/vagy magas kalóriatartalmú ételek száma. Erre persze már csak otthon, a bevásárlószatyrok kipakolása közben eszmélsz rá.

Ha kinéztél egy receptet, és nem jegyzetelted ki belőle a bevásárlandó hozzávalókat, mert te úgyis meg tudod jegyezni fejből, akkor egyet fogsz elfelejteni. Az egyik kulcsfontosságút.

Ha kinéztél egy receptet, amit aznap este terveztél megfőzni, akkor minden hozzávalót megtalálsz az adott boltban, kivéve egyet. Az egyik kulcsfontosságút. Jelen esetben az avokádót.

Minél több döntést kell hoznod napközben a munkád során, annál biztosabb, hogy a polcok előtt merül le teljesen az agyad, és 10 percig állsz azon dilemmázva, hogy A vagy B terméket vegyed meg.

Ha kinézted a húsospulthoz közeledve a juhbeles virslit, amiből egy egész halom van, szóval már tuti nem fogy el, mire sorra kerülsz, akkor pont az előtted lévő fogja az egészet elvinni.

Ha két ugyanolyan hosszú sor van két pénztárnál, akkor az fog sokkal lassabban haladni, amelyikbe te álltál be.

Akkor romlik el a kártyás terminál, amikor nincs nálad készpénz, csak kártya.

Ha sietnél, és már csak egy ember van előtted a pénztárnál, akkor az tuti problémázik, és szerencsétlenkedik, visszavált, és reklamál.

Amelyik nejlonzacskó alja elszakadhat, az el is szakad. Hazafele. Cipekedés közben. Teli törékeny és gurulós cuccokkal.