„Szerinted nekünk lesz nyugdíjunk?” – ez a mondat egészen elcsépeltté vált az utóbbi kb. egy évtizedben, ahogy az egész régióban megrendült a bizalom a gondoskodó államban. Míg egyikünk sem láthatja pontosan előre a jövőt (a 2020-as év erre sajnos különösen jó példa), a jelenlegi tudásunk alapján valamelyest fel tudunk készülni, előre tudunk látni. Ezzel a cikkel ehhez szeretnénk segítséget nyújtani.

Nyugdíjkalkulátor 2021

Létezik egy igen egyszerű mód, hogy körülbelül megtudjuk, hogy milyen nyugdíjra számíthatunk. Nem is kell hozzá mást tenni, mint megadni születési dátumunkat, jelenlegi nettó keresetünket és –mint egy varázslat-, kiad egy számot a nyugdíjkalkulátor.

Ez természetesen nem egy pontos összeg, de ez egy jó kiindulási alap. Bár rendkívül sokan így gondolják, a nyugdíjunk nem az utolsó 5 vagy 10 évünk béreinek átlagából készül el.

Létezik egy állami nyugdíjkalkulátor is, amelyet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság készített, ennek kitöltése azonban közel sem néhány kattintás, hanem igen sok kutatást (saját béradatok évtizedekre visszamenőleg) igényel, a kitöltése pedig sok munkát és fáradtságot.

Hogyan „készül” az állami nyugdíj?

Először is szükségünk van 20 ledolgozott évre, innentől a miénk is a minimum nyugdíj, amely napi 950 Ft, azaz havi 28.500 Ft. A skála másik vége az 50 év szolgálati idő, ezzel öregségi nyugdíjként nettó átlagkeresetünk 100%-a a miénk lehet. A pontos összeg a szolgálati évektől függ tehát, és az átlagkeresetünktől.

Az állami nyugdíj mennyire elég?

Jelenleg 40 év munkaviszony után (tehát például 25 éves korunktól megszakítás nélkül 65 éves korunkig dolgoztunk) a fizetésünk kb. 55-60%-át visszük majd haza. Ez elsőre nem is hangzik rosszul (kvázi ingyen pénznek), de ha utánaszámolunk, és lecsippentjük azt a 40-45%-ot, egyértelművé válik, hogy alapvetően életszínvonal csökkenéssel kell számolni.

A végösszeg azonban egészen máshogy alakul majd, ha nem végig alkalmazotti munkaviszonyról beszélünk. Vagy a fizetés egy részét az asztal alatt kaptuk: ez után természetesen járulékokat sem fizettünk, így a nyugdíjunkat sem emelheti.

De nem kell feltétlenül a fekete- vagy szürkegazdaság tájékára tekintgetnünk. Ha például egyéni vállalkozóként a kisadózók tételes adóját, a KATA-t választottuk, akkor nem jövedelmünk 70%-ával kell számolnunk, hanem (a szokásos, 50.000 Ft-os havi adózásból) a minimálbér után számolt nyugdíj alatti (!) összegre számíthatunk.

Nyugdíjasként milyen költségekre kell számítani?

Elsőre könnyen lehet, hogy logikusnak hangzik, hogy nyugdíjasként alacsonyabbak lesznek a kiadásaink. Ez néhány dologban minden bizonnyal így is lesz: 65 év felett ingyen tömegközlekedés, nem kell bejárnunk dolgozni, talán a ruhatárunkkal sem törődünk annyira, stb.

Azonban más kiadásaink előreláthatóan akkor is megnőnek, ha nem nílusi és mekongi hajóutakon tervezzük elütni a 70-es és 80-as éveinket. Általánosságban véve az idősebbek egészségügyi költségei magasabbak. Nemcsak a gyógyszerekről és az orvosi költségekről van szó (a magyar állami egészségügy közel sem biztos, hogy a mainak megfelelő ellátást akar vagy tud majd biztosítani 10-20-30 év múlva), hanem az is előfordulhat például, hogy akadálymentesíteni kell lakásunkat.

A nyugdíjas csak túlélni akar?

Nagy pillanat a munkából visszavonulás, és több tisztességgel végigdolgozott évtized után nem valószínű, hogy kizárólag a túlélésre akarnánk koncentrálni. Ahhoz, hogy sikerüljön megőrizni szellemi frissességünket (amely egyes kutatások szerint elengedhetetlen egészségügyi szempontból is, és segíthet megelőzni több időskorban gyakoribb mentális problémát is), el kell hagynunk a lakást. És ne feledkezzünk el arról, hogy amikor munkánk elveszik, heti több tucat szabad óránk lesz. Ezt a TV nézés helyett érdemes valamilyen hobbival eltölteni. Ez sem lesz ingyen.

És bármilyen életkorban van is az ember (na jó, a tinédzserkor és néha a 20-as évek után), nem csak saját magáért él. Támogatni szeretné a gyerekeit, unokáit, barátait, stb.

Mindezekről nem szabad elfeledkezni, amikor nyugdíj utáni pénzügyeinket igyekszünk megtervezni.

Demográfiai tendenciák

A világ népessége nő, azonban Magyarországon pont ellenkező a trend. A Business Insider kutatása (az ENSZ statisztikái alapján) arra jutott, hogy a világ 193 országa közül Magyarországon fogy a 14. leggyorsabban a népesség. Eszerint az előrejelzés szerint 2050-re, tehát kevesebb mint 30 év múlva 9,7 millióról 8,5 millióra csökkenhet az ország népessége.

Miért és kinek gond ez? Elsősorban azoknak, akiket az állam tart el: többek között az időseknek. Mint tudjuk, az államnak nincs saját pénze, így többek között a dolgozók adójából gazdálkodik. A magasabb átlagéletkor, a kevesebb születő gyerek, több nyugdíjas, kevesebb aktív kereső (így adófizető) egy olyan csapdát rejt magában, hogy az állam nem lesz képes arra a gondoskodó szerepre, amelyet jelenleg meg tud adni.

Nagyon leegyszerűsítve a kérdést: a nyugdíjkorhatár emelkedésére kell számítanunk és arra, hogy kevesebb nyugdíj üti majd a markunkat havonta. Ez lehet, hogy jelenlegi fizetésünk mindössze 30%-a lesz…

Az állam kezét mennyire kötik a törvények, hogy ellássa a nyugdíjasokat?

Rossz hírünk van: nemigen. A TB-járulék (korábban nyugdíj-járulék) havi befizetésével nyugdíjjogosultságot szerzünk. Azonban semmilyen törvényi garancia nem létezik arra nézve, hogy mekkora összeget kapunk majd a számlánkra egy vagy több évtized távlatában.

A magyar minimális nyugdíj 28.500 Ft, amelyet 2008 óta nem emeltek (szerencsére az átlagos nyugdíj ennek többszöröse, 140.000 Ft környékén mozog). A létminimum ezzel szemben 2019-ben 100.000 Ft felett volt, tehát láthatjuk, hogy sajnos nem minden nyugdíjas tud kijönni kizárólag a nyugdíjából ma sem.

Milyen kiutak léteznek ebből a helyzetből?

A kulcsszó a tudatosság. Az első lépést már meg is tettük, ha előre gondolkodunk és utánajárunk a lehetőségeknek. A következő lépés az, hogy belássuk, ha minden hó végén elfogyott a pénzünk, a nyugdíj alatt sokkal rosszabb életszínvonalra számíthatunk. Valamit tehát tennünk kell.

Ez a valami pedig a saját, privát megtakarításaink. Az állam, elsőre talán meglepő módon még adókedvezménnyel is támogatja azokat, akik privát nyugdíj‑előtakarékosságok felé orientálódnak. Hogy miért? Mert az állam is tisztában van azzal, hogy legvégső soron megéri, ha ebbe fektetnek az állampolgárok.

Milyen nyugdíj-előtakarékosságokat támogat az állam?

Három ilyen „termék” van ebben a pillanatban:

• az önkéntes nyugdíjpénztár,
• a nyugdíjbiztosítás, és a
• nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) utáni állami támogatás.

Az állam adót ír jóvá, így támogatja a fizetésünk ilyen elhelyezését. Tehát a befizetett személyi jövedelemadónk (SZJA) egy meghatározott része megtakarítási számlára kerül, és ezt a nyugdíjra fordítják.

Az állami támogatás mértéke igen magas (főleg ahhoz képest, hogy milyen kevesen ismerik ezt a lehetőséget), az éves befizetett megtakarítás 20%-a, évi maximum 150.000 Ft az önkéntes nyugdíjpénztárnál, ennél 20.000 Ft-tal kevesebb, tehát 130.000 Ft a nyugdíjbiztosításnál és kereken 100.000 Ft a nyugdíj-előtakarékossági számlánál (NYESZ-nél). Tehát 10 év alatt mindezt kihasználva az állam 1,5 millió / 1,3 millió / 1 millió forinttal támogat bennünket.