Az ipari gyártás egy folyamatosan változó terület: az a hatékonyság és precizitás, ami ma jellemző rá, hosszú idő alatt, ipari forradalmak, innovációk és fejlesztések során át jött létre. Megmutatjuk, melyek azok a megoldások, amelyek gyökeresen átalakították a gyártási folyamatokat.

Robotika

Ugyan a sci-fi filmek világa még nem valósult meg, a robotika az élet szinte minden területén jelen van – így az ipari gyártásban is. Ráadásul közel száz éve: 1939-ben, a New York-i világkiállításon mutatták be az első robotot, Elektrót, aki képes volt járni és beszélni, sőt, akár cigarettára is rágyújtott. Az első, iparban is használt robotra 1961-ig kellett várni: ez volt Unimate #001, amely a General Motorsnál állt munkába, és hegesztést végzett. Ma már szinte valamennyi gyártási folyamat alkalmaz robotikai megoldásokat, és egyre elterjedtebbek a kobotok, azaz az együttműködő robotok is. 

Mesterséges intelligencia

Mesterséges intelligenciának, azaz MI-nek nevezzük azokat a gépeket vagy programokat, amelyek logika és matematika segítségével az emberi gondolkodást szimulálják. Filozófiai gyökerei a 17. századig, Descartig és Pascalig nyúlnak vissza, igazán nagy fejlődés azonban csak az 1950-es években történt: ekkor állt elő John McCarthy az MI fogalmával, Alan Turing pedig a Turing-teszttel, amely azt méri, megkülönböztethető-e egy gép válasza az emberétől. A 2000-es évek digitális forradalma után az MI már szinte mindenhol ott van: mobiltelefonunkban, konyhai eszközeinkben, autóinkban is, és az ipari termelést is ilyen vezérlésű gépek végzik. 

Okos eszközök

A gyártási folyamatokat tekintve immár Ipar 4.0-ról, és a Jövő Gyáráról beszélhetünk, ahol az MI-t használó okoseszközök akár emberi beavatkozás nélkül, egymással kommunikálva dolgoznak – ráadásul a konnektivitás nemcsak egy gyáron belül, de a gyárak között is fennáll. A termelés így minden folyamatát tekintve megfigyelhető, monitorozható és optimalizálható.

Környezetbarát energiaforrások alkalmazása

A környezetszennyezés, valamint a klímaváltozás nagyrészt épp az ipari forradalom után felpörgő, elképesztő szintű termelés miatt jelent ma akkora problémát. Földünk, környezetünk és saját jövőnk érdekében is fontos, hogy folyamatosan teret nyerjenek a környezetbarát energiaforrások: a nap-, a szél- és vízenergia, vagy épp a biomassza. Egyre több erőmű működik ezekre a megújuló energiaforrásokra épülve, de még mindig elsöprő többségben vannak a fosszilis, környezetszennyező energiát használó gyárak és üzemek.

Kompresszorok

A csavarkompresszor ugyan modern találmány, de a gázsűrítők több mint száz éves múltra tekintenek vissza. Két legismertebb típusa a dugattyús, valamint a csavarkompresszor. Utóbbi ma már a gyártás, automatizálás és karbantartás terén is elengedhetetlenül fontosnak számít: kis helyigényű, csendes, tartós és megbízható, hiszen képes akár megállás nélkül is dolgozni, helyettesítve a kézi munkaerőt. De sűrített levegőt előállítva energiaforrásként is üzemeltethető.

3D-nyomtatás

A technológia története az 1980-as évekig vezet vissza, a kifejezés azonban 1995-ben született, amikor az MIT egyetem két hallgatója egy olyan tintasugaras nyomtatót alkotott, amely tinta helyett rétegeket olvasztott egymásra. A technológia ma már széles körben elérhető, a hobbi-felhasználás mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap az iparban is. Az additív gyártás (amikor egy digitális modell alapján alkotunk egy tárgyat rétegek összekötésével) elsők között a repülőgépiparban jelent meg, napjainkban pedig az autóiparban és az egészségügyben is jelen van: egyedi kialakítású üléseket, fogászati eszközöket, sőt, bionyomtatás segítségével szöveteket és szerveket is nyomtatnak. 

Kiterjesztett valóság

A megoldás a játékkonzolok, az oktatás és a szórakoztatás terén máris elterjedtnek számít: lényege, hogy egy kamerán vagy szemüvegen keresztül a valóságot virtuálisan, további elemekkel vagy információkkal egészítik ki. A kiterjesztett valóság máris megjelent az ipari gyártásban is. Az ezt használó AR-szemüvegek segítik az összeszerelési folyamatokat, a raktározást, de akár a karbantartást is: nem kell eszközöket vagy információt keresgélni, hiszen segítségükkel minden valós időben megjelenik előttünk. A kiterjesztett valóság szerepe várhatóan a betanítás, az ügyfélkapcsolatok és a minőségbiztosítás terén is csak növekedni fog. 

Lean-szemlélet

A lean egy olyan irányítási és szervezési módszer, amelynek lényege a minél gazdaságosabb módszerek és gyakorlatok kialakítása: minden egyes eszköz és dolgozó a lehető leghatékonyabban, a hozzá legjobban illő munkát végezze, az egyes mozdulatoktól a gyár kialakításáig pedig minden a lehető legsimább, legoptimálisabb áramlást szolgálja. Az első, lean-szerű termelés már az 1500-as években feltűnt egy velencei hajógyárban, és részben ennek elvei alapján épült fel Henry Ford gyára is; a fogalom azonban a 80-as években született a Toyota működését vizsgáló MIT-s munkacsoport nyomán. 

Hordható technológia

Okosórák, amelyek monitorozzák a munkavállalók egészségét és gyors információközlésre is alkalmasak; okosszemüvegek, amelyek a kiterjesztett valóság segítségével forradalmasítják a gyártási, leltározási folyamatokat. A hordható technológiák nemcsak gyorsítják az ipari folyamatokat, de mindenki számára elérhetővé tehetik azok innovációit.

Felhőalapú számítástechnika

Az okostelefonoknak, vagy épp a Google-nek köszönhetően ma már mindenki tisztában van a megoldás előnyével, vagyis azzal, milyen az, amikor a fájlok és információk nem egy meghatározott eszközön, hanem attól függetlenül, a hálózaton keresztül érhetőek el. A technológia a gyártási folyamatok és a gyárak összehangolását, a logisztikát, valamint a termelési idő és költségek csökkentését is segítheti.

Legyen szó csavarkompresszorról, összeszerelő robotokról vagy 3D-nyomtatásról, az elmúlt évtizedekben rengeteg olyan innováció jelent meg, amely alapjaiban változtatta meg az ipari termelést. A fejlődés pedig ezen a téren is megállíthatatlan, a jövőben várhatóan még gyorsabb, még modernebb eszközök fokozhatják a termelékenységet.