2013.02.18.
Van jó pár dolog, ami csak filmekben és reklámokban történhet meg. És itt nemcsak a híres L-alakú takarókra gondolunk!
Csak amerikai családi filmekben lehet percekig úgy vezetni, hogy közben nem az utat nézed, hanem épp a melletted ülővel lelkizel, nagy egymás szemébe nézésekkel.
Csak reklámokban működnek a tűzhelyre odaégett koszt gyémántfényűen eltávolító kendők – és a valóságban az a csilingelő effekt sincs sose!
És ha már kendőknél tartunk, nincs az a bársonyosra epilált láb, amin úgy csúszik le a selyemkendő, mint egy márványoszlopon. Hazugság!
Ahogy az intelligens mosószerek intelligens molekulái sem egészen úgy működnek, mint ahogy azt elmagyarázzák. Meg aztán: ki örülne annak, hogy egy öntudatra ébredt mosópor dolgozik odabenn a mosógépben?
Csak filmekben működik a reggeli tökéletes állapotú sminkben ébredés. Ébredtetek már sminkben? Akkor nem kell magyaráznunk.
Csak reklámokban újdonság a 3D-s szempilla a legújabb, fantasztikus szempillaspiráltól. Hú, ettől hanyatt estünk! A kitalálók vajon 1-, vagy 2-dimenziósak voltak?
Csak filmekben -ugye? ugye? nyugtassatok meg!- lehet tűsarkú cipőben ágyba bújni, épeszű embernek egyszerűen eszébe se jut ilyesmi.
Csak sörreklámokban és sorozatokban történhet meg, hogy a focirajongó fiúk valami általános focimez jellegű pólóban nézik a meccset káromkodás nélkül. Pluszpont, amikor hárman ülnek összebújva egy kétszemélyes kanapén, kezükben focilabdával. Ilyen nincs!
Nem maradhat ki, de ezért egy kicsit hálásak is vagyunk: a barátságos kék zselé, amit minden tampon- és intim betét reklámban használnak, nos az sem feltétlen teljesen realisztikus.
És végül az egyik legfelháborítóbb: az egész tyúkok, rengeteg zöldség, meg nagyi fakanállal a zacskós levesek ábrázolásában. Ugye mindannnyian ismerjük azt a bizonyos sós forróvizet, amelyet két-három szárítottpaprika-kocka avat felülmúlhatatlan gasztronómiai élménnyé.
