A mániák jönnek és mennek, különösen 18 alatt, amikor képesek vagyunk hetente másra rákattanni, szegény szülők meg győzzék követni a hóbortjainkat. Íme néhány menőség, amiből nem lehetett kimaradni!

 Az egész a LEGO-val kezdődött. Mindig több és több kellett belőle, aztán jöttek a váras legók, meg a mindenféle filmes legók és mi minden karácsonnyal úgy éreztük, lemaradunk valamiről. Ez az a mánia, ami sokunknál még ma is tart.

 Nintendo és Tetris. Avagy gyerekkorunk pléjsztésönjei. Mindig a szomszédnak volt, mindig kölcsön kellett kérni és mindig a kelleténél hamarabb kellett visszaadni.

 Színes rugó. Teljesen beflesseltünk, amikor rugóztattuk vagy lement a lépcsőn.

 Görkori, csakis gumikerekes, mert ha nem, az nem menő. Persze a legtöbbünknél múló szeszély volt csupán és pár hét múlva a pincében találta magát.

 Gumizás. Co-ca-co-la-pep-si-co-la-szén-sa-vas-ü-dí-tő-i-ta-lok. Megvan a lány az osztályból, aki mindig végigvitte az összes pályát és sosem lépett félre? Nem mi voltunk azok.

 Cérnázás vagy átvevős játék, valójában nem volt neve. Egy két végén összekötött fonalat kellett furmányos módokon átvenni a másiktól. Emlékeztek? Klasszikus szünetes időtöltés.

 Yo-yo. Persze voltak, akik tudtak speciális trükköket, de a legtöbben csak a zsebünkben hordtuk és hanyagul elővettük és megpörgettük a szünetben.

 Hackey vagy mini-babzsák. Fiúk, lányok mind rúgták és zsonglőrködtek vele, aki meg tudta tartani a lábfején, elkapni, majd újra felrúgni, az nagy király volt.

 Tamagochi. Sok iskolából kifejezetten kitiltották, a szülők körében pedig elvi kérdés volt, vesznek-e, vagy nem. Azóta már tudjuk, a „geekség” ma szinte elkerülhetetlen, de akkoriban senkinek nem tetszett, hogy egy gyerek egy hülye képernyőt bámul egész nap és virtuális állatot nevel.

 Ördögbot. Vannak, akik megvették, mások bicikligumikat vágtak fel és színes szigszalagokat ragasztgattak. Ultimate fesztiválkellék, azóta is és generációról generációra jár, bár kétségtelenül vesztett régi fényéből.

Képek: 1, 3, 7. 8. 10.