…és egyből kilőheted a pornónézést, alap, de nem arra gondolunk. Meg nem is ezekre. Hanem arra, amikor…

…3D filmeken néha elnézel a szemüveg felett, mert egy idő után úgy érzed, nincs is különbség. Persze mindig van, de mindig kipróbálod.

…inkább lépcsőzöl, minthogy váltanod kelljen pár szót a furcsa házban lakókkal. Vagy inkább lemaradsz kicsit, minthogy szóba elegyedjetek – a befektetett energia persze sokszorosa annak, mintha odaintenél, hogy „jónapot!”

…épp valami gonoszat gondolsz valakivel kapcsolatban, akivel épp beszélgetsz, és egy pillanatra halálra rémülsz, hogy „basszus, kimondtam?” Nem, általában szerencsére nem.

…elképzeled, milyen lehet ellenkező neműként pisilni. Vagy szexelni. Még jobb, ha mindezt a metrón képzeled el, és egyből azon kezdesz gondolkodni, hogy vajon látszik-e rajtad, min gondolkodtál.

…elküldesz egy sms-t vagy e-mailt, és rögtön utána újra átolvasod. Aztán még egyszer, és elégedett vagy vele.

…egy-egy kiadósabb nátha, vagy épp megúszott baleset után elképzeled a saját temetésedet, és sorra veszed, hogy ki lesz ott és milyen szomorú lesz az egész.

…elmész futni, és csak akkor zihálsz és szenvedsz, amikor senki nem hallja. Ha helyes emberek jönnek szembe, akkor egyből egyenletesen veszed a levegőt és ruganyosabb lesz a lépted!

…ismerősökre, találkozókra várakozás közben úgy teszel, mintha valami rettentően érdekeset olvasnál a mobilodon, vagy fontos üzleti e-mail érkezett volna, csak hogy ne kelljen üres kézzel, egyedül téblábolnod. A valóság: elfogyott az ehavi neted, és csak a régi fotók lapozgatására futja.

…komplett beszélgetéseket pörgetsz végig és próbálsz el a fejedben. A valóságban aztán persze nyilván sose úgy jön ki a lépés.

…amikor egy bolt próbafülkéjében elteszed a saját kabátodat a táskádba és aggódni kezdesz, hogy észreveszik-e. Vagy úgy érzed, hogy a biztonsági őrök kiszúrtak valamiért és ahelyett, hogy folytatnád a bevásárlást, elkezdesz feltűnően hülyén normálisan viselkedni.