Boldog az a város, ahol a zöldséges a legkisebb bevásárláskor is egy csokor koriandert ad ajándékba, ahol egymást érik a reggelizőhelyek, és ahol a legfrissebb tengeri halakat tökolcsón beszerezheted a piacon. A következő tippekből egy komplett napi menüt is összeállíthatunk.

 A lisszaboniak reggelire általában csak egy pékárut és kávét fogyasztanak, az utcán sorakozó, hangulatos reggelizőhelyek, kávézók valamelyikében. Bárhova is ülsz be, nem fogsz csalódni, 3-4 euróért pedig még a belvárosban is csaphatsz egy jókora reggelit. Sós pékáruknál érdemes megkóstolni a halkrémmel töltött batyut vagy a bolinhos de bacalhau-t (a képen a jobb szélső kis falatka az), ami a magyar tócsnihoz hasonlít, csak épp a tésztába tőkehaldarabokat kevernek.

 Még egy tipp reggelizéshez: a portugálok őrült módon édesszájúak, ez a kávézók kínálatán is meglátszik. Rengeteg különleges, töltött és foszlós és porcukorral hintett péksüteménycsoda közül választhatsz, mint amilyen a képen látható Bolas de Berlim is.

 Bárhova is ülsz be, a tömör és foszlós portugál kenyérben soha nem fogsz csalódni. A lisszaboni éttermekben általában kérés nélkül hoznak ki egy kis előételt, de ha eszel belőle, azt felszámítják. Mindezzel együtt egy kis olivabogyóval kínált kenyeret bárhol megéri csipegetni, amíg elkészül a főétel.

 Ugye mindenkinek ismerős a kőleves meséje? A Portugáliában népszerű Sopa de Pedra (ami lefordítva kőlevest jelent), pont olyan, mint a mesében: minden van benne, a káposztától és krumplitól kezdve a babon át a malachúsig és kolbászig. Tartalmas leves, főfogásnak is kiváló – ráadásul a legtöbb helyen 2-3 euróért árulják.

Az Acorda de Gambas szintén egy klasszikus portugál fogás, amit olcsósága és egyszerűsége miatt kedvelnek. A magyar ízlésnek eléggé furcsának tűnhet, de egyszer megéri kipróbálni. Ez egyfajta sűrű kenyérleves, amibe garnélát és friss koriandert kevernek, illetve egy tojást ütnek rá.

 Bacalhau à Braz: a legtöbb étterem étlapján megtalálod az apró szeletekre vágott, tojással, petrezselyemmel és hagymával kisütött tőkehalat, ami mellé salátát vagy sült krumplit adnak. Amúgy annyira népszerű Portugáliában a tőkehal, hogy sózott-szárított változatát gyakorta már Norvégiából importálják, úgyhogy ha eredeti portugál halat akarsz hazahozni, akkor nézd meg a boltban a származási országot.

A bife com um ovo a cavalo nem csak őrületesen finom, de még a neve is vicces: szó szerinti fordításban annyit tesz, ‘marha lóháton ülő tojással’. A portugál főételek nagy részéhez hasonlóan ez is egy egyszerű étel: a barnamártásos marha steak tetejére még egy tükörtojást tesznek.

 Irigyléssel gondolunk minden konyhára, amelyiknek sosem kell szűkölködnie frissen fogott tengeri halból. Sok étteremben megnézheted a halválasztékot, és rábökhetsz arra a halra, amit konkrétan el szeretnél fogyasztani.

 Egy falatka a mennyországból: pastéis de Belém vagy pastéis de nata. Ha kibuszozol vagy kivonatozol Belémbe, feltétlenül látogass el a legendás cukrászdába, ami 3 percnyire van a Szent Jeromos kolostortól, és évtizedek óta ontja magából specialitását, a vaníliakrémmel töltött leveles kosárkát. Kérhetsz rá porcukrot és fahéjat is, és mivel pár percenként hozzák ki az újabb tepsiket, akár frissen, azon melegében is benyomhatsz egy párat.

 A portugál borok – és azon belül is a portói – világhírűek, de ha ezeken túl is kíváncsi vagy valamilyen alkoholos nedűre, akkor a Ginjinha nevű meggylikőrt ajánlanánk.