2003 óta minden karácsony elmaradhatatlan része, hogy megnézzük az Igazából szerelem című romantikus vígjátékot. Lassan kívülről tudjuk minden párbeszédét, és előre várjuk a megható részeket. De az alábbi érdekességek téged is biztos meglepnek majd!

A film kezdő és záró képsorai, ahogy az emberek üdvözlik egymást a reptéren, valódiak. Rejtett kamerákkal vettek fel rengeteg jelenetet egy héten keresztül a Heathrow reptéren, majd az egyes snittek után, utólag mentek oda azokhoz, akikről jól sikerült pillanatokat sikerült elkapni, és engedélyt kértek tőlük, hogy felhasználhassák őket a filmhez.

Az eredeti forgatókönyvben további négy szerelmi szál lett volna. Kettőtől még a forgatás megkezdése előtt búcsút mondtak: az egyik egy kerekesszékes lányról szólt volna, a másik egy fiúról, aki ír egy szerelmes számot az osztálytársának, aki meg közben összejön a srác dobosával. A másik kettőt leforgatták, csak az elkészült filmbe nem tették bele, hogy ne legyen túl hosszú a film. Az egyik egy afrikai párról szólt, akik az éhínség idején támogatják egymást, a másik egy iskolaigazgatónő történetét kísért végig (akinek az iskolájában játszódik a karácsonyi fellépés), aki látszólag mogorva, viszont a film során kiderül róla, hogy otthon odaadóan ápolja haldokló leszbikus társát. Egy biztos: ha ezek bennemaradtak volna, még inkább ordítva bőgnénk a képernyő előtt.

Az egyik legszívszorítóbb rész, a temetési szertartás jelenete egy valós boldogtalan szerelemmel fonódik össze: amikor Liam Neeson filmbeli feleségének temetéséhez kellett fotókat gyűjteni, a rendező, Richard Curtis Rebecca Frayn író-rendezőhöz fordult, aki felé anno Curtis viszonzatlan szerelmet táplált, és a róla készült legszebb képeket kérte el tőle, amiket aztán felhasznált a filmben.

Kris Marshall (Colin) visszaadta annak a napnak a gázsiját, amikor azt a jelenetet vették fel, ahogy az amerikai csajok vetkőznek neki. Azt mondta, annyira élvezte ezt a forgatási jelenetet (ami mondjuk érthető), hogy ezt ingyen bevállalja.

Hugh Grant az elején nagyon utálta a táncolós jelenetet, mert nem érezte hitelesnek, és valami méltóságteljesebb, miniszterelnökhöz jobban passzoló örömujjongást képzelt volna el a karakteréhez. Ezért ezt a necces részt az utolsó forgatási napra hagyták, és a végén Hugh annyira belelkesült, hogy nemcsak nagyban ropta a táncot, de fennhangon énekelt is hozzá – így a szájmozgása később jó nehézzé tette a vágók számára a jelenet összevágását.

 

 

A tó, amibe Colin Firth és Lucia Moniz beleugranak, hogy megmentsék az író kéziratait, igazából annyira sekély volt, hogy térden állva kellett eljátszaniuk a kapálózást. Ráadásul Colin Firthre annyira rámentek a moszkítók, hogy a színésznek orvosi ellátást kellett kérnie az ökölnyi duzzanataira.

Az eredeti forgatókönyv szerint nem maga Claudia Schiffer tűnik fel a filmben, csak egy rá hasonlító nő. Viszont a casting során annyira nem találtak senkit, aki megfelelt volna a rendező elképzeléseinek, hogy a végén fogta magát, és felhívta. És ahogy a végeredményből kitűnik, Claudia bevállalta.

A Joannát játszó kislány, Olivia Olson tényleg elénekelte az „All I want for Christmas is you” című Mariah Carey-slágert, ráadásul olyan tökéletes módon, hogy a felvétel után a hangstúdióban kis „hibákat” és plusz lélegzetvételeket kevertek bele, hogy egy kicsit lerontsák, mert attól féltek, hogy megrágalmazzák majd őket, hogy az egész éneklést egy stúdióban, művi úton hozták létre.

Thomas Sangster, aki Samet játszotta, azóta sem tűnt el a képernyőről: a Trónok Harca-rajongók biztos felismerték már, ugyanis a népszerű sorozatban is kapott egy izgalmas szerepet, a látnok kisfiúét, Jojen Reedét. Szóval úgy tűnik, a kis Thomasnak örökifjú feje van, ugyanis az Igazából szerelem készülte alatt volt valójában 13 éves, de a tíz évvel később forgatott sorozatban is egy 13 éves fiút játszik. Mi a titkod, Tom??

 Andrew Lincoln, aki a Julietbe (Keira Knigthley) titkon szerelmes Marcot játszotta, először nem is tudta, milyen megtisztelő szerepet kapott. A  film egyik legszebb jelenetének, a titkos vallomásnak a forgatása során árulta el neki Emma Freud, a rendező párja (és amúgy Sigmund Freud dédunokája), hogy ez a leginkább Curtisre emlékeztető figura, akit a rendező-forgatókönyvíró valaha vászonra vitt. Amúgy a táblán Lincolnnak a saját kézírása szerepel, mert bár először egy külön grafikus team készítette volna el, de elkérte tőlük a feladatot.