2013.03.27.
Vendégposzt! A Napi Vagányság oldal szerkesztői megírták a kozmetikai szerek tíz olyan összetevőjét, amik miatt inkább soha nem akarjátok majd elolvasni a hidratáló krémetek összetevőit:
Gyöngyesszencia (guanine, pearl essence): A rúzsok csillogó hatását kölcsönzi, nem gyöngyből van, hanem heringpikkelyekről kaparják le, mert az olyan szép.
Pézsma (musk): Olyan finom bundás valaminek hangzik, vagy mintha valami elegáns balzsam lenne, valójában a szarvasok valaga környékén begyűjthető prosztataváladék, és az ugye kinek ne csalna könnyeket a szemébe.
Hód seggleve (castoreum): A hódok seggében lévő bűzmirigy és a húgyuk keveréke nekik területmegjelölő eszköz, mi cseresznye és vanília aromában használjuk. Valaki úgy gondolta egyszer, hogy ez jó ötlet.
Ámbra (ambergris): Amikor a cet lenyel mindenféle puhatestűeket, azok összeszarják magukat ijedtükben. Ezt időnként a cet kihányja, az óceán meg gusztusosra öblíti, a szépségiparban aztán illatmegkötő anyagként használják.
Carminic sav, passzírozott bíbortetűből (carmine, E120): Tanzániában az albínókat verik agyon a babona szerint szerencsét hozó világos színűk miatt és ereklyéket gyártanak belőlük, Mexikóban pedig szintén a színük miatt csapkodják agyon egy bíbortermő kaktusz parazitáit (150 ezer darabot egy kiló kármin színű festékhez), hogy a bíbor, cinóber, karmazsin, skarlát vagy szocipiros szájrúzsod színe passzentos lehessen.
Ösztrogén (estrogen): gyakorlatilag terhes kancák vizelete szintetizálva, hormontartalma miatt teszik bele az arckrémekbe. Annyira jó cucc, hogy a II. világháború alatt a brit hírszerzés is ilyen színtelen-szagtalan (tehát az ételkóstolón simán átmenő) ösztrogénnel akarta megmérgezni Hitlert, hogy legalább a bajsza kihulljon.
Zselatin (gelatin): szarvasmarháknak-disznóknak azokat a részeit (csontok és kötőszövetek), amiket se a parizerbe, se a disznósajtba nem tudnak beletenni azt felfőzik, aztán például samponokba teszik, hogy sűrítsék.
Cetil-alkohol (cetyl alcohol): Latin neve spermaceti, de nem kell megijedni, ez az ámbráscet fejüregében található anyag. 1817-ben úgy gondolta valaki, hogy érdemes melegíteni, és hűtésekor csapódik ki cetil-alkohol, amit ma már inkább kő- vagy növényi olajból nyernek, és a krémekben bőrsimítás, puhítás a feladata. Spermaceti, erre emlékezz.
Allantoin: Nem Alain Delonból, hanem marha-magzatvízből vagy borjúvizeletből állították elő 1800-ban először, sebhegesítő és bőrsimító hatású. 1838-ban sikerült mesterségesen is előállítani, de azért inkább ne reménykedjetek. Fogkrémek és szájvizek alkotórésze is, nyami, nyami.
Méhviasz (beeswax, honeycomb): Vízlepergető hatású, a lép építőanyaga, természetes anyagok (pl. fa, kerámia) nedvesség elleni védelmére alkalmazzák, valamint bőrápolásra, sőt az első gramofonok rögzítőhengere is ebből készült. A 12-17 napos méhek potrohán alakul ki kis pelyhek formájában, 1100 ilyen pehely kell 1g méhviaszhoz, szerencsére ezt a processzt a méhek rabszolgamunkában elintézik. Becslések szerint kb. 530 000 kilométert repülnek 1 kg méhviasz előállításához, de semmit nem kapnak érte a Delta Sky Club vagy a Lufthansa frequent flyer shopjában. Semmit.
