2013.06.23.
Ahogy a gasztrobloggereknél, úgy a divatblogok íróinál is észrevettünk néhány párhuzamot – és az vesse ránk az első követ, aki nem tud legalább hármat kipipálni. De persze imádunk titeket is, puszi!
A szezon kötelező darabjainak széthasználása „már időtlen idők óta odavagyok az arany karórákért/bézs és neon kombinációért/nagy pakolós táskákért” felkiáltással. Persze másfél hét az az időtlen idők óta, de mi is ismerjük az érzést.
Inspirációs posztok: avagy „ma lusta voltam outfitet fotózni, de már egy hete nem írtam semmit, érjétek be ezzel a pár semmihez nem kapcsolódó, de szép képpel”.
„Helló szépségek!” vagy „Hogy vagytok, babák?” köszönés az olvasóknak, tekintet nélkül arra, hogy épp 140 kilós bajszos asszonyok vagyunk-e.
„Nagyon csinos!” és „Gyönyörű vagy!” kommentek fűzése más bloggerek outfit posztjaihoz, még ha rettentő előnytelenek a képek, akkor is, sőt akkor igazán! Közös fotók, gátlástalan smúzolás mindenütt.
„Néha imádom feszegetni a határaimat, és KILÉPNI A KOMFORTZÓNÁMBÓL.” – Ú, nem mondod, színes harisnya, meg minták mintákon? Wow!
Chanel idézetek mértéktelenül és pontatlanul.
Rosszul álcázott szponzorált posztok, miközben a blogodon külön részleget szántál a disclaimernek, miszerint minden bejegyzés csak és kizárólag az őszinte saját véleményed tükrözi.
Saját udvartartás kiépítése: a rajongói bázis így egyből széttépi a gyanútlan idegen kommentelőt, aki alkalomadtán beleköt egy posztba, vagy felveti, hogy nem áll annyira jól valami.
A több több elv: hiába lenne elegendő egy outfitről két-három kép, a szorgos blogger minden szögből megörökíti a szettet, néha gyakorlatilag ugyanabba a pózba merevedve, néha teljesen testidegen beállásokkal fűszerezve.
Öniróniától mentes pálfordulatok: például ha eddig a zokni-szandál kombó volt az ízléstelenség kristálytiszta megtestesítője, de hirtelen megjelent a kifutón vagy egy sztárbloggernél, akkor azonmód elkezdeni rajongani érte.
