Néha a pincért megzavarja egy igazán kellemetlen létforma: a vendég. Azt hisszük, ilyenkor azt hiszi, hogy ezeket hisszük, de figyelj pincér, ezek a gondolatok SOHA nem így hangzanak el a fejünkben.

 „Ó, csodás lesz ez a sötét lyuk itt hátul a mosdó mellett, a panorámás terasz nem nekünk való.”
 „Köszönöm, nem is vagyok olyan éhes, ráérek a rendeléssel, nyugodtan fejezze be azt a Trónok Harca epizódot.”
 „Hm, elfogyott a sör, amit kértem? Nem szeretem a bonyolult döntési helyzeteket, hozzon ki nyugodtan egy másikat kérdés nélkül, szinte észrevehetetlen a különbség.”
 „Hát igen, negyedóra alatt nem ért ide a ketchup, de egy kis várakozásba még senki sem pusztult bele. Legalább hűlnek kicsit az ételek, ha forrón eszem, még gyomorrontást kapok.”

 „Nahát, biztos valami baj van ennek a szegény pincérnek a szemével! Mindig olyan üresnek tűnik a tekintete, amikor eljön mellettünk.”
 „Hát igen, kicsit meg van feketedve ez a hús, de megkóstolom, szerintem ez a hely specialitása lehet.”
 „Ugyan, kérem ne nyissa ki ezt az üdítőt! Majd feltépjük a fogainkkal.”
 „Egyáltalán nem bánom, hogy saláta helyett vegyes köret érkezett. Sőt! Hálás vagyok, ahogy mondta is, így sokkal finomabb.”
 „Nahát, a kollégájával mintha rólunk beszélnének. Milyen önfeledten kacagnak, biztos valami kedves vicc lehet!”
 „Szegény pincérnek eltorzult az arca a borravaló hallatán, megsajnáltam, azt hiszem az lesz a legjobb, ha itt hagyok még egy ezrest az asztalon!”

Kép: 4