Körbebicikliztük a Balatont -igen, ebben a hőségben, nem, nem vagyunk normálisak- és van egy csomó tanulság. A legfőbb, hogy menjetek ti is!

 A legjobb barátunk a teleszkópos bringa. Mármint lehetett volna, és persze anélkül is nyugodtan útnak lehet indulni, de a déli part gyökerektől hullámosodó bringaútján, és az időnként kátyús, autókkal közös utakon hasznos lehet, főleg ha használni akarod még a térdeidet és a biciklidet.
 A legközelebb kerülni a Balatonhoz: Révfülöpön gyakorlatilag két pedálozás közben megmártózhatnánk a tó vizében, mert a bringaút kb. fél méterre megy el a tó mellett. Itt érdemes is vigyázni, mert a császtai strandra igyekvők is ugyanezen az úton mennek a part felé.
 A legtávolabb a Balatontól: mind Kenese, mind Siófok felől érkezve Világoson egy alattomos emelkedő után elénk tárul a Balaton. Egészében, és meglehetősen távolról. Talán itt vagyunk a legtávolabb a tótól, de a magasparti látvány megéri a fáradozást.

 A legszomorúbb felismerés: a strandokon még mindig hegyekben állnak az olajban kisütött gagyi mirelitkaják, duplán bosszantó, hogy horror árakon. Rendes ételeket szeretnénk!
 A legklasszabb reggelik: nem kell ahhoz svédasztal és panorámaterasz, hogy jól induljon a nap. A déli part szabadstrandjain végképp adja magát: elgurulni a közérthez, bevásárolni és fejedelmi pikniket csapni a parton az egyik legjobb dolog, amit a körút adhat nekünk.
 A legjobb tízperces kitérő: Balatonbogláron elhaladva mindenképp szemet szúr majd a gömbkilátó, és egy gyors kanyart szerintünk feltétlen megér. A főtértől pár perces sétával majd egy lépcsősorral kell csak megbirkóznunk, és máris a frissen felújított -egyébként még az 1958-as világkiállításra készült- gömbnél vagyunk, a jelképes 250 Ft-os belépőért cserébe pedig a mini-Atomiumból csodálhatjuk a panorámát.

 A legritkább dolog, hogy ott lesz problémánk a bringánkkal, ahol épp van is egy szerelő. Pumpa, folt, pluszbelső legyen nálunk, de érdemes fejben elraktározni a szerelők útra kiragasztott lelőhelyeit, okostelefonon vadászni ha szükséges, és legfőképp, mert ez működik a legjobban, a helyi presszókban és strandokon kérdezni. A pénztáros és kocsmáros nénik általában a legjobb informális infók tudói, és segítségükkel gyorsan előkerül „a Józsi”, aki pikkpakk megoldja a problémát.
 A legfárasztóbb szakasz címet ezennel átadnánk a badacsonytördemici dombos hullámvasút jellegű résznek – de nem nyafogunk, a fantasztikus kilátás és a rengeteg szőlőtőke látványa balzsamként hat a megfáradt tagokra is.
 A legjobb dolog: kicsit fáradt lábakkal megérkezni a partra, eldobni a bringákat és berobogni a vízbe, vagy csak ülni a fűben és bámulni kifelé boldogan.
 A legfőbb tanulságunk: a balatoni bringaút minden kátyújával együtt is szerethető, és csodás helyek mellett visz el. Nagyon menők bevállalhatják egynapos túrában, de átlagos kondiban lévő embereknek is kényelmesen menni fog 3-4-5 nap alatt. A „körbeérés” érzése óriás diadal, ajánljuk nektek is jó szívvel!