Múltkor heppi tippek voltak, most a legnagyobb tavaszi szívások következnek! Mondják, hogy a tavasz csalóka – főleg ha az ember rinyagép akarom mondani, túlzott lelkesedéssel bedől a csalfa tavasztündérnek.

 Amint megjelenik az első kósza napsugár, „de jó, itt a jó idő!” felkiáltással rögtön ledobjuk magunkról a különböző rétegeket, és egy szál pólóban parádézunk a gyenge tavaszi napsütésben. Na ilyenkor szoktak jönni a legdurvább megfázások.

 Hirtelen felindulásból és sürgető mozgásvágytól sarkallva előhalászod a biciklit a tárolóból, és elhatározod, hogy ma reggel már azzal veretsz munkába. (Kivéve persze ha azon hősök közé tartozol, akik egész télen bicajjal közlekedtek.) Aztán a napvilágra hozva a bringát rájössz, hogy előbb el kéne vinni egy totálszervizre, meg hát lemosni se ártana, szóval lemondóan inkább aznap is a tömegközlekedést választod. 

 Kitisztíttattad és elpakoltad a szekrény mélyére a vastagabb kabátot. Hogy három nap múlva előszedd, amikor beüt még egy kiadósabb hidegfront.

 A vitamintartalékaid a végükhöz közelednek, te pedig egyre türtőztethetetlenebbül ácsingózol a friss, ropogós zöldség-gyümölcsre, és el is határozod, hogy idén már becsszó rengeteget tömsz magadba belőlük. Ilyenkor, ha nem vagy naprakész, hogy melyiknek mikor van a szezonja, elég nagy eséllyel fogsz íztelen import paradicsomot nyammogni, és a zöldségfogyasztási felbuzdulásod is jócskán megcsappan.

 Jézusom, hogy tűz a nap! Elő a napszemcsivel! …áá, vagy mégsem? Úristen, kiég a retinám! Nyeehh, beborult, inkább leveszem. Vagy most mi van? – avagy a nagy „Máris Hordjam A Napszemüveget, És Ha Igen, Akkor Sapkával Vagy Anélkül”-dilemma.

 Felvennéd a cuki tavaszi cipődet. És hirtelen rájössz, hogy nem rendelkezel ilyennel. Mert tavaly ősszel szétment az előző, te pedig levetve magadról a cipőbeszerzés nyomasztó gondját, átváltottál téli csizmára, hogy majd tavasszal megoldod az ügyet. Szóval most sürgősen szükséged van egyre. Ja és most persze már sokkal drágábbak az új szezon félcipői…

 Akár vallási megfontolásból tartod a böjtöt, akár csak jólesne a szervezetednek, tökjó ötletnek tűnt belevágni a húsvétig tartó hús- és alkoholmentes 40 napba. Egészen addig, amíg a barátaiddal ki nem ültök az újonnan megnyitott teraszok egyikére, és a többiek ki nem kérik a sört – és mint tudjuk, semmi sem vetekszik az első tavaszi melegben a szabadban elfogyasztott sör ízével. Te pedig irigykedve szopogatod az almafröccsöt.

 Szabadlevegő-mámorod van, úgyhogy az első adandó alkalommal leveretsz a család vagy haverok nyaralójába, azzal a felkiáltással, hogy a fűtés már felesleges. Aztán hálózsákból és minden ruhádból almot kaparva próbálsz reszketve aludni éjjel (és ha nem tartozol a 7. pontba, akkor valami pálinkát is betolsz lélekmelegítőnek).

 Elérkezett a zakó vagy kardigán alá felvett ujjatlanok ideje is. És a tükör előtt villan be az a pillanat tavaly nyárról, amikor megfogadtad, hogy egész őszi-téli szezonban edzeni fogsz, hogy idén tavaszra formásan izmos alakod legyen. Egyúttal konstatálod azt is, hogy ez a fogadalom valahogy elsikkadt.

 Ennyi tavaszi napfény tuti nem árt meg! – Ha téged is hófehér vagy érzékeny bőrrel áldott meg az anyatermészet, akkor ez a gondolat valószínűleg csak párszor futott át a fejeden életed során. Aztán amikor leégtél a leggyengébb napsütéstől is, rögtön megtanultad, hogy bármilyen erősségű napsütés azonnal fényvédő szerért kiált. (Ezeket amúgy sem árt használni, ha minél tovább szeretnél ránctalan maradni.)