Miután sorra vettük a kellemetlen éttermi szituációkat – főleg a vendég szemszögéből – itt az ideje, hogy megnézzük, milyen szerzetekkel találkozik a pincér/pultos/vendéglátós nap, mint nap. Hajrá főszezon, kitartás mindenkinek!

A bizonytalankodó. Egy rántott húst kér, hasábburgonyával. Vagy mégse. Mondjuk rántott húst igen, csak legyen pürével. Áh bocs nem, még ugye nem kezdtétek el csinálni, mert jobb lenne egy….- anyád!

A szakértő. Modoros és tudálékos, a legrosszabb fajta. Ő az, akinek nincs meg, hogy a Balaton-parton például nem egy Michelin csillagos étteremben van, és ezt egyáltalán nem bírja elengedni. Kiidegeli a szerencsétlen pincéreket és olyan elvárásai vannak, amik az adott helyen teljességgel követhetetlenek.

A látens szakértő. Rosszabb, mint az előző, mert neki csak a szája jár, de fogalma sincs arról, mit beszél. Vissza küldi a brassóit mondván, hogy ez nem az, aztán nagyokat pislog, mikor megmutatják neki, hogy de…

A hedonista. Az imádni való vendég prototípusa. Imád mindent, amit rendel, legyen az a sarki büfé hamburgere vagy az ötcsillagos terasz ráktatárja. Imádja, és kér még egyet, elégedetten csettint, a közelében az ember újra és újra éhes lesz. Megvan?

A finnyás. Ő az, akinek semmi nem jó. Teljesen mindegy, hogy tökéletes a hőmérséklet és frissen, reggel szedett harmatos saláta van-e a tányérján, akkor is találni fog valamit, ami nem tetszik. A finnyást márpedig megbosszulja az élet.

Az ünneplő. Kicsit hasonlít a hedonistára, csak annyi az eltérés, hogy ő ha törik, ha szakad, jól akarja érezni magát. Meghívja az egész társaságot pálinkákra és mindenkire rátukmálja a desszertet is. Az a feltevése, hogy így oszthatja meg örömét a többiekkel. Mondjuk néha be is jön!

A szimplán részeg. Ha nem kellemetlenkedik, akkor nincs vele baj. Ha elé raksz egy pohár vizet a korsó söre mellé, még jámboran meg is fogja inni és hálás lesz.

Az itató részeg. Ő az, aki egyszerűen a fejébe veszi, hogy a este MINDENKINEK innia kell. Kezdi a random vendégekkel, aztán pár kör után a pincéreket is elkezdi csesztetni a koccintásért. Még pár kör után megkérdezi, hol a legközelebbi bankautomata.

A flörtölő részeg. Rosszabb, mint az éttermi virágárus vagy hegedűs: kipécéz magának valakit – vendéget vagy pultost – és nem tud leszakadni róla. Kellemetlenebb, ha ez minden este ismétlődik. Nem kellemetlen, ha erre az illető is vevő:)

A magányos vendég. A legaranyosabb és a leginkább törődésre szomjazóbb. Ő az, aki minden jó szónak örül és a szeme könnybe lábad az ajándék tejszínhabtól. Tessék beszélgetni vele.