Közhely, de minél hidegebb van, annál több a házibuli.  Kerestünk pár izgalmas és egyszerű játékot, ami túlmutat a felespoharak emelgetésén, ugyanakkor azok mellett is tökéletesen játszható. A poszt személyes élményeket tartalmaz.

„Ki vagyok én?” – Ez a játék közönség kedvenc, biztos máshogy is hívják, az angolban „Who I am” néven fut. A játékosok kis cetlire felírnak egy nevet (lehet mesehős, filmes karakter, híres ember, megegyezés szerint, a lényeg, hogy mindenki ismerje) és a mellettük levőnek adják úgy, hogy az ne lássa, mi van a papírra írva. A papírt mindenki a homlokára ragasztja/rögzíti – ez amúgy a legviccesebb az egészben – és indulhat a játék. A lényeg: találd ki, mi van a fejedre írva. Minden körben mindenki 1-1 kérdést tesz fel, a többiek válaszolnak. Aki először kitalálja, az nyer. Rákérdezni csak akkor szabad, ha már teljesen biztos vagy a dolgodban! ( A Becstelen Brigantikból ismerős lehet)

Asszociációs. Nem tudni, mi a játék hivatalalos neve – van? – minden esetre így játsszák: mindenki kap egy papírt, aminek a tetejére felír egy összetett mondatot. A papírt a mellette ülőnek adja, aki a mondatot elolvassa, behajtja a lapot, úgy, hogy a mondat ne látszódjon, majd legjobb tudása szerint lerajzolja, mi volt odaírva. Ez után a rajzot megint tovább adja. A következő körben a rajz lehajtása után le kell írni, mi lehetett a rajzon, és így tovább. Egy teljes kör után kibontva a lapokat meg lehet röhögni, hogy mi lett a közösség erejével az eredeti mondatból.

Gyilkosos. Nagy klasszikus, már ovis bulikon is játszottuk, mégis érdemes végigvenni, hogyan is működik. Itt hosszan és egyértelműen le van írva a folyamat, ami bár nem túl bonyolult, így egy pohár bor után is könnyen megérthető.

Tombola, avagy hogyan legyen ordítós vásári hangulat a házibulin. A tombolára lehet előzetesen felkészülni, hozott ajándékokkal, de kifejezetten vicces az is, ha mindenki random választ valamit a nála lévő tárgyak közül. Így kerülnek elő céges névjegykártyák, táska alján összetört csokik vagy bicikli lámpák, a lényeg, hogy mindenki bedobjon valamit. Az igazi szórakozás úgyis a sorsolás maga, ahol higgyétek el, a legegyszerűbb tárgyért is hisztérikus küzdelem tud menni! Mindenki kap egy számot, ugyanennyi számot pedig egy kalapba teszünk. Ez után mindenki külön bemutatja és kisorsolja a saját tombolatárgyát a jelenlévők között. Mindig az következik, aki az előzőt megnyerte, és így tovább.

Igazság vagy merénylet? (Avagy: Mondjam vagy mutassam? vagy Felelsz vagy mersz? vagy Tett vagy őszinte?) Pofonegyszerű játék, mondhatjuk, hogy gyerekes is, de a lényeg, hogy jókat lehet közben szórakozni. Körben ültök, egy üveg pörög középen: ha megáll, akkor az üveg végénél ülő kérdez attól, aki az üveg szájánál ül. Igazság vagy merénylet? Ha igazságot választ, valami extra kínosat, vagy legalábbis vicceset érdemes kérdezni (amire persze csak az igazat mondhatja), ha merénylet, akkor meg kell csinálnia, amit kitalálnak neki (pl. becsöngetni az egyik szomszédhoz és énekelni neki valamit).

Kártya lefújós. Az üveg tetejére egy pakli kártyát tesztek. A feladat: lefújni egy lapot, nem az egész pakli kártyát. Aki sorra kerül és nem fúj le egyet sem, vagy az összeset lefújja, az iszik. Ennél egyszerűbb nem nagyon lehetne:)

Klasszikus osztálybulis a székes játék, olyan alap, hogy leírni se kell. Viszont ehhez már kell a felszabadult hangulat, a házibuli második felére tartogassuk. A lényeg: székekből kört rakunk ki, pont eggyel kevesebb székből, mint amennyi ember van. Kell hozzá egy játékvezető is, aki kapcsolgatja a zenét. Amikor a zene megy, lehet táncolni a székek mellett, körbe-körbe járva, amikor leáll a zene, azonnal le kell ülni. Aki nem talál helyet, kiesik. És így tovább.

Most mutasd meg! Ez tulajdonképpen egy fajta Activity csak eszköz nélkül, két csapatban játszva. Filmcímekkel és könyvcímekkel a legizgalmasabb!

 Game of phones. Olyan társaságoknak való, akik sosem tudnak elszakadni a telefonjuktól, most legalább közösségi célra lehet használni! Két amerikai srác találta ki és pechjükre anélkül is lehet játszani, hogy megvásároljuk a kártyapaklijukat. A lényeg: minden körben egy-egy feladatot kell teljesíteniük a játékosoknak. Például: megtalálni a legjobb szelfit a telefonon, megkeresni a leghülyébb képet egy sztárról a Google segítségével, és a többi. A játékhoz bíró is kell, ő választja ki az adott kör nyertesét (a bíró folyamatosan változhat is). Aki legelőször gyűjt össze 10 pontot, ő az abszolút nyertes. De ez tulajdonképpen mindegy is, mert ki számolja addig?

 Cards Against Humanity. A legviccesebb, hogy ez a játék letölthető innen, minden szabály, sőt a játékkártyák is megtalálhatóak és egy sima printerrel ki lehet nyomtatni. Igazi trolloknak való!