A lisztérzékenység egy olyan betegség, amiről mostanában egyre több szó esik. Emlegetik gluténérzékenység és cölikália néven is, alapvetően ez egy krónikus, felszívódási zavarhoz vezető betegség, mely az étkezéssel bevitt bizonyos növényi fehérjék (glutén) hatására alakul ki az erre fogékony egyénekben.

Ami a legérdekesebb, sokan tagadják, hogy gluténérzékenység létezne. Cikkünk most nem erről szól. Az ötletet köszönjük Kovács Arankának és a Gluténmentes konyha és lisztérzékeny hétköznapok Facebook csoportnak.

Sokan hiszik,hogy a lisztérzékenység kinőhető, vagy elmúlik, mert a diéta pozitív változást, sőt, akár tünetmentességet is hozhat. Ez sajnos nem igaz. Az állapot kezelhető, de mai tudásunk szerint nem gyógyítható.

Tévhit, hogy egy kis liszt nem árthat. Ha a gluténmentes ételbe liszt kerül, az baj, mert sok lisztérzékenynél egy kicsi is nagy fájdalmakat okozhat.

A gluténérzékenység nem új keletű, akkor sem, ha eddig nem hallottál róla. Másik neve lisztérzékenység, szakszóval cöliákia, de nem várhatjuk el, hogy mindenki ismerje ezt a kifejezést.

Igen,ehhez hasonlítható,ha egy lisztérzékeny búza-,rozs- vagy árpatartalmú ételt fogyaszt.

Csak egy betű a különbség, a lisztérzékenyeknek viszont mégis nagy különbség.

A gluténmentes élelmiszerek sokba kerülnek, pl. a kenyérliszt átlagosan 1000 forint. Szerencsére egyre több normál pékségben is lehet azonban gluténmentes péksüteményeket kapni.

A natúr csirkemell-szelet párolt zöldségkörettel teljesen normális kaja és lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Ellenben ha a natúr csirkét előtte lisztbe forgatták, vagy lisztes deszkán vágták, máris kilőve.

Bár így működne… Hiába piszkálja ki az ember a csipetkét a levesből, a glutén már belefőtt, így továbbra sem fogyasztható.

„Igen, még mindig” – és még tovább. Ez a dolog nem múlik el.

Szerencsére nem kell éhen halni, de nem csoda, hogy ilyen gondolatok néha felmerülnek.