A karácsony senkit nem hagy hidegen, mindenkinek megvan a véleménye róla, kortól, nemtől, és vallástól függetlenül is. Tegnap sorra vettük az ajándékozó típusokat, most lássuk, kiből mit hoz ki a közelgő ünnep.
A laza. Ő az, aki a tavalyi díszítést is fent hagyta, így karácsony közeledtével csak annyi a dolga, hogy bedugja a konnektorba az égősort.
A felkészült. Ő az, aki ma már valószínűleg a karosszékben hátradőlve szemléli a tökéletes ajándékhalmot, forralt bort keverget és még megsüt egy utolsó adag mézeskalácsot. Közben pedig az épp ámokfutó barátnőknek mondogatja a telefonba, hogy „hát igen ilyenkor olyan tömeg van, hogy én nem is BÍRNÉK most vásárolni menni”.
Az ámokfutó. Ha közéjük tartozol, akkor a telefonodon pörgeted a posztot valami pláza kávézójának székére rogyva, miközben mindenedről zacskók lógnak és ölni tudnál egy szendvicsért. De tök mindegy, mert mindenhol óriási a sor. Részvét.
A díszítő-tündér. Számára a karácsony az év lakberendezési és DIY tevékenységének a kicsúcsosodása, amiben minden eddigi erőfeszítés összeér. Már szeptemberben remegve keresi a karácsonyi kollekciót a boltokban, minden évben szakszerűen gyarapítja a díszek számát, izgalomba jön a masniktól és rénszarvasoktól, és mindig rájön, hogy idén mondjuk nem a piroshoz, hanem épp az aranyhoz van kedve. Sajnos új díszeket kell venni…(ördögi kacaj)
A hedonista. Céges buli? Gyerünk! Karácsonyi vacsora minden nap más baráttal? Naná! Egy üveg, a legdrágább borból? Karácsony van, nem? A hedonista számára már a karácsony előtti hetek is olyan delíriumban telnek, hogy 24-ére teljesen elfárad. Na jó, azért az a vacsi, meg egy pohár bor jöhet az ajándékkibontás mellé.
A gasztro-őrült. Számára a karácsony a gasztronómiai lehetőségek tárháza: aprólékosan megtervezett menük és tálalás, átgondolt alapanyag-beszerzés és több hetes előkészítés jellemzi. A hűzőjében pácolódnak a húsok, a hentes telefonszámát pedig kívülről tudja, hogy időben leadhassa a rendelést. Gyakran bukkan fel a napokban a Culinarisban valami utolsó, lehetetlen fűszer után kutatva, ami nélkül nem lesz tökéletes az étel.
A kívülálló. Szeretne elmenekülni a karácsony elől, de sajnos az legkésőbb 24-én úgyis utoléri, az ünnepi vacsora formájában. Aztán a végén már csak ködös tekintettel, bárgyún mosolyog a sarokban és próbálja leplezni a nyilvánvaló tényt, hogy egy kicsit túltolta a tojáslikőrt
A kiégett. Számára a karácsony nem az év végi ünneplésé, hanem az év végi kikészülésé. Ilyenkor üt ki rajta az év közbeni stressz, a az utolsó hetek munkájának a fáradtsága és eluralkodik rajta a kiábrándultság. Ezen sajnos a jingle-bells sem segít, sőt.
Az ellendrukker. Valószínűleg a legtöbben voltunk már úgy a karácsonnyal, hogy legszívesebben kihagytuk volna. Mert épp nincs kivel, mert épp nem olyan az életünk, mert épp gyűlöljük a bárgyú karácsonyi filmeket, a csengettyűket és a masnikat, és inkább néznénk a Die Hard-ot mint az Igazából szerelmet. Nyugi, majd jövőre jobb lesz.
A hó-mániákus. Számára az üzenet egyértelmű: karácsony=hó. Ez az egy, ami érdekli, figyeli az időképet és drukkol. Mikor fog már esni???