Vasárnap van, elábrándoztunk. Kicsit lennénk szexik, mint Joan Holloway a Mad Man-ből, de jéghidegek is, mint Claire Underwood a House of Cards-ból, máskor meg bohém őrültek, mint Phoebe a Jóbarátokból. 10 kedvenc sorozat hősnőnk következik. Kormos Lili vendégposztja.

Rory Gilmore (Gilmore Girls)
Hogy hasonlítani szeretnénk rá, vagy inkább azt szeretnénk, hogy ő legyen a legjobb barátnőnk, azt nehéz eldönteni. Ő Starshollow kedvence, aki annyi műkaját megehetett, amennyinek mi a gondolatától is azonnal két ruhaméretet híznánk és hét évad alatt több, mint háromszáz könyvet olvasott el. Legalábbis így tűnik. Kiváló eredménnyel jutott be egy elit egyetemre, mégsem volt magába forduló különc: nincs mit tenni, Rory majdnem tökéletes. Ja igen, és mindig nagyon helyes fiúkkal járt, de hát meg is lepődtünk volna, ha nem így alakul.

Max Black (Two Broke Girls)
A visszahúzódóbb típusú emberek a lelkük mélyén tutira belebújnának valaki olyannak a bőrébe, aki nem mérlegel, hanem kimondja, ami az eszébe jut. Legyen az egy epés megjegyzés, vagy egy kétértelmű poén. A brooklyni bisztró nagyszájú pincérnője testesíti meg személyiségünk sokszor mélységesen elnyomott és az önsajnálatot elvből ellenző, kicsike kis szeletét, amelyiknek hála néha képesek vagyunk röhögni a saját nyomorunkon is. Ha Max Blacknek születünk, akkor ez mindig menne.

Jess Day (New Girl)
Zooey Deschanelt elég nehéz nem szeretni. Jess, a mániás, kissé flúgos énektanár szerepében pedig még a legkattantabb pillanataiban is imádnivaló. Imádnivaló akkor, amikor a teljesen képtelen ruháiban járkál, amikor idióta hangsúllyal mondja ki a „pénisz” szót, mert zavarba jön tőle, és akkor is, amikor beleszeret Nickbe, a lakótársába. Ja igen, Jess 3 elég helyes fiúval lakik együtt.

Joan Holloway (Mad Man)
Nem tudnánk elég hosszan sorolni, hogy miért lehetett jó nőnek lenni, az ötvenes évek Amerikájában nőnek lenni, de Joant látva rögtön tudunk pár nyomós indokot. Tudjuk, tudjuk, a Mad Man rajongók között majdnem vérre menő viták vannak a Batty Francis kontra Joan vonalon, mi most mégis a ceruzaszoknyák, és az irodai szervezkedések nagyasszonyát választottuk.

Claire Underwood (House of Cards)
Elegáns, okos, jéghideg, és három évadnyi tapasztalat alapján még nagyobb játékos, mint a Fehér Ház legnagyobb spílere, „élete párja”, Frank Underwood. Csak egyszer, egyszer tudnánk ilyen racionálisan, és jól átgondoltan irányítani a dolgokat magunk körül… Mrs. Underwood for president.

Lady Levander (You Rang M’Lord?)
A bohókás angol hölgy, aki a papagájával beszélget, és még mindig régi szerelmét Dolby kapitányt várja vissza a háborúból. Időnként hozzávág egy tál tápióka pudingot a személyzethez, őrületbe kergeti a családját, a White Ladyt pedig sok ginnel és kevés jéggel szereti. Mindannyiunk reménybeli nagymamája (főleg 18 év fölött, mikor már együtt koktélozhatnánk).

Phoebe Buffay (Friends)
Lehet,hogy Monica Geller istenien főz, Rachelnek pedig remek a frizurája, de köszönjük mi szeretnénk jól szórakozni, úgyhogy ha választani kell, akkor csakis a Büdös Macska szerzőjével és előadójával szeretnénk barátkozni.

Bree Van De Kamp (Desperate Housewives)
A nő, akinek mindig hibátlan a frizurája, tökéletes a gyöngysora, Martha Stewart sírna a főztje láttán, és még a sárga földig is abszolút eleganciával issza le magát. Ja és igen, a Lilaakác köz vörös démonja most él. Most, nem 1952-ben, mikor a nők pörgős szoknyában, és hibátlan fürtökkel keltek-feküdtek.

Samantha Jones (Sex and the City)
Tudjuk, hogy jobb körökből azonnal ki fognak közösíteni bennünket, de igen, hősként vállaljuk, hogy ledaráltuk a Szex és New York mind a hat évadát. Igen, nagy fosztogatást tudnánk rendezni Carrie gardróbjában, azért rosszabb reggeleken inkább akkora önbizalommal és olyan szarkasztikus humorral szeretnénk ébredni, mint amilyen a szőke PR managernek jutott.

Havas Léna (Társasjáték)
Csúnya dolog lett volna, ha szó nélkül elmegyünk az utóbbi idők egyik legnépszerűbb magyar sorozata mellett, ezért a Társasjáték szereplői közül Lénára esett a választásunk. Valóban, néha baromira fel tudott idegesíteni minket, hogy most akkor Dávid, vagy nem Dávid, és a többi, mégis lehetett vele azonosulni. Pont azért, mert óriási fejeseket ugrott ugyanazokba a hülye helyzetekbe, amikbe mi is, bánatos volt, ahogy mi is, bénázott a szerelemben, ahogy… Ráadásul pont ott él, szórakozik és dolgozik, ahol mi, ezért nem csak a küszködéseivel könnyű azonosulnunk, de azt is elhisszük, hogy a sarkon túl egy helyes srác vár minket a biciklijével.