A nyolcadik kerületet -hogy is fogalmazzunk-, nem övezi dicsfény, vannak akik félnek tőle és messziről kerülik, megint mások pedig jobbító szándékú ódákat írnak hozzá. Ebbe a második csoportba tartozik Linkek.hu csapata is, akiktől mai listánkat kaptuk. Tessék menni, körülnézni!
A Rákóczi tér sarkánál a piac mellett bújik meg a város egyik legjobb hamburgerezője, a Droszt büfé, ami a látszat ellenére minden, csak nem lepukkant retroburgerező: igazi slow food, óriási műgonddal készül a -rengetegféle- hamburger, a sültkrumpli pedig igazi rósejbni!
A Szigony utca körüli területek fejlődésével együtt sok diák költözött a környékre, amivel a városvezetés lendíteni szeretett volna a kerületen. Az orvosi egyetem számára például kollégium épült a Tömő utcában, gyakorlatilag a gettó kellős közepén, de ennek következtében még inkább elburjánzott a prostitúció és a drogkereskedelem.
A Teleki téren található Budapest egyetlen működő ortodox lakászsinagógája. A kerületben 44 valaha működő imahely volt, ezekből mára kettő maradt.
A XIX. században állítólag a Teleki tér számított a város leghangosabb terének, mert olyan hangosan üvöltöztek egymással a portékáikat beárazó zsidó kereskedők.
A József utcában található Budapest kevés halal vágással foglalkozó henteseinek egyike.
A Rákóczi piac mögötti Víg utca sok művészeti kezdeményezésnek ad helyet, azt is mondhatjuk, hogy itt ébredezik Budapest Soho-ja.
2014-ben adták át a megújult Teleki-teret az Újirány csoport tervei alapján, ami Budapest talán egyetlen közösségi tervezéssel megvalósult közparkja. A helyi lakosok és civilek bevonásával megvalósuló tervezési folyamatnak köszönhetően élhető, tiszta és sokak által használt parkban napozhatunk, sakkozhatunk, piacozhatunk, vagy hallgathatunk koncerteket.
A Mátyás tér 4-es számú háznak már régóta nagy rajongótábora van, több okból is. Egyrészt a hatalmas, ötemeletes sarokház sehogyan sem illeszkedik a környék többi, jóval alacsonyabb háza közé, monumentális, rejtélyes, és kissé zord. Csakúgy, mint a rajta lévő Magda udvar felirat, amit körbeszőnek a városi legendák is. A Liza, a rókatündér készítői is ezt a házat választották a film helyszínéül, szerintük ugyanis tökéletesen beleillik abba a hetvenes évekbeli hangulatba, amiben a film játszódik. Az építészek számára is furcsa, hogy a Löffler-fivérek (Löffler Sándor és Béla) miért terveztek ide ilyen monumentális, ötemeletes házat 1912-ben.
Több újhullámos kávézó is működik a kerületben – nemcsak a Mikszáth téri Lumenbe, de a Tavaszmező utcai Műterembe is érdemes ellátogatni a friss pörkölésű és friss tejjel készült cortadóért, vagy egy jó flat white-ért.
A Nem Adom Fel Café & Bar Budapest első fogyatékossággal élő emberek által alapított kávézója, ahol maguk a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek készítik és szolgálják fel az ételeket és italokat, illetve közreműködnek a programok szervezésében és lebonyolításában.