Tegye fel a kezét az, akinek életében legalább egyszer voltak már lángoló érzelmei egy elérhetetlen, vagy legalábbis annak látszó rocksztár iránt! Húúú, jó sokan vagytok, plusz mi is kezet emeltünk, mert húszon, huszonötön, harmincon túl is hevesebben ver a szívünk egyik másik ikonunk láttán. Jöjjön most 10 rocksztár az Énidőm jóvoltából, akik bennünket sem hagynak hidegen.

Michael Huchence (INXS)
Posztumusz ajánljuk nem múló érzelmeinket az INXS csodálatos, göndör hajú énekesének. 1997 óta nincs már köztünk, mégis hevesebben ver a szívünk, ha meghalljuk a rádióban. És hát valljuk be…kevesen tudnak úgy nézni a hullámos tincsek mögül, mint ő. Amikor pedig azt énekli, hogy „Beautiful girl, stay with me…”, egészen biztosak vagyunk benne, hogy ez a dal egyes egyedül nekünk szól.

Thom Yorke (Radiohead)
Baráti társaságunk egybehangzó véleménye szerint Yorke tutira nem normális, ellenben valószínűleg ebből a zsigeri őrületből fakad az az ellenállhatatlan szexepil, ami úgy sodor el minket, mint egy kisebb forgószél. Maximális hangerőn hallgatva a Creepet minden porcikánkat elönti a szerelem.

Chris Cornell (Soundgarden)
Igazából mindegy, hogy együttesben, vagy szólóban, megszólal azon a jellegzetes hangján, és a világ már is egy szebb, jobb, élhetőbb hely lesz. Pillantására kisüt a nap, és virágok nyílnak, és amikor a cuki családjáról oszt meg képeket a facebook oldalán, még azt is megbocsátjuk neki, hogy nem minket vett feleségül.

Dave Gahan (Depeche Mode)
Kinek a grunge korszak jutott farmerral, és kockás flanel inggel, kinek meg a Depeche Mode hullám tetőtől talpig feketében. És ahogy a kis fekete általában, úgy Dave Gahan sem fog soha kimenni a divatból. Lehet, hogy már kicsit meggyűrődött, lehet, hogy barázdát hagytak rajta az évek. Meg az alkohol. Meg a kokain. Meg a partik. Mi azonban nem tudunk, tudnánk ellenállni neki, és azonnal kitúrnánk újra a szekrényünk aljáról a mode-os szerelésünket, ha ő kérné.

Lenny Kravitz
Amikor férfiakkal kiegészített társaságban hangot adunk a Mr. Kravitz iránt érzett rajongásunknak, az első ütőkártyájuk (szerintük ütőkártyájuk) az, hogy milyen alacsony. Srácok: KIT ÉRDEKEL?!?!?!?! Ilyen karizmával, stílussal, hangszínnel, energiával, az ördög kisnövésű öregapja is lehetne. Mellesleg tessék tanulni a példájából, az ilyen képzelt szükségességek, mint magasság és társai simán pótolhatóak egyéb kvalitásokkal.

Trent Reznor (Nine Inch Nails)
Az abszolút rocksztár alfahím. Kijön énekelni a színpadra, leénekli a hajat a fejünkről, de ugyanezzel a lendülettel azt is el tudjuk képzelni, hogy házat ácsol a fa tetejére a gyerekeknek (akiknek amúgy olyan menő neveket választott, mint a Lazarus és a Balthazar), vagy épp megfőzi a konyhában reggel a kávét. Esetleg puszta kézzel fog halat valahol a kanadai hegyekben, de ez már tényleg csak egy irreális ábránd. Ja és nem számít, hogy mennyire durva, erőszakos, ne adj isten vulgáris szövegekkel áll színpadra, mi azért pontosan tudjuk, hogy van ott érző szív, csak keresni kell.

Damon Albarn (Blur, Gorillaz)
Visszatérve kicsit az intellektuális vonalhoz, van valami olyan szerethető bolondérai ebben a cingár angol srácban, ami valahogy a kamaszkorunkat idézi, amikor is a gimi szépfiúja helyett nagy titokban, valahogy mégis inkább a gimi fura fazonja után epekedtünk. Tudjátok, ő volt az, aki tizenévesen nem az MTV-t nézte, hanem az apja lemezeit hallgatta és aki már gimi harmadikban is olyan cinikus humorral rendelkezett, amilyennel más felnőttként sem. Szóval Albarnban egy kicsit ifjúkorunk tér vissza, amiért, a klassz dalokon túl sírig hálásak leszünk neki.

Eddie Vedder (Pearl Jam)
Pearl Jam…Értitek? Kell még mást mondanunk? Kell? Jó rendben. Szóval aki életében táplált már gyengéd érzelmeket tipikus rocker fiú iránt, azt a Vedder jelenség kizárt, hogy hidegen hagyja. Mert a ballagás után is van, aki egyszerűen „úgy marad”,  és kockás ingben, hosszú hajjal, talpig rockerként lesz rendes felnőtt. Szavakat nem találunk rá, annyira szexi.

The Edge (U2)
Nagyon nehezen jutottunk dűlőre, hogy most akkor Bono vagy Edge, Edge vagy Bono, aztán rajtfotóval Edge nyert, leginkább azért, mert nem nagyon értjük, hogy Bono mit akar mostanság ezzel a fura szőke frizurával. De nem is nagyon bánjuk…Edge csak gitározgasson nekünk szép szerenádokat az erkélyünk alatt, mi meg majd jól elolvadunk a szerelemtől.

Prince
Ha egy már távozott ikonnal nyitottuk a sort, így is zárjuk. Máig nem ocsúdtunk fel abból a sokkból, amit a halála okozott, de mindenképpen itt a helye. Ugyanis, ha van énekes, aki bár alacsony, törékeny, a messzemenőkig feminim és erre még rá is játszik, mégis férfiak (hetero férfiak is) és nők hevernek a lábai előtt, akkor az Prince. És nem csak a zenéje okán. Egyszer búgná, csak még egyszer a fülünkbe, hogy Purple Rain…

Új zenék