Tudjuk, hogy a zenész egy külön „állatfaj”, épp ezért nem árt tudni, mi az, amivel ki lehet hozni a sodrából. Vendégszerzőnk – igen, egy zenész – összeszedett 10 dolgot, amit inkább ne mondj egy fárasztó fellépés előtt, közben vagy után (de leginkább soha)! 

„Aha, jó szám, de miért nincs benne ének?”
A zenész: 30 órányi melóm van ebben a nótában, amit egyedül hangszereltem meg, írtam rá a harmóniákat, kipróbáltam 8000 szinti hangszínt, 50-féle dobot, majd nagy nehezen felgitároztam és vért izzadtam, mire meg lett a szerkezet. Sajnos, ha nincsen még rajta ének, akkor ez még önmagában értékelhetetlen az emberi fül számára, de már tudom, hogy hiába mutatom meg büszkén a barátoknak/kollégáknak/szülőknek, a válasz csupán annyi lesz, hogy: Aha, jó.

„Akkor fel tudsz írni a vendéglistára?”
A zenész: Nem, nem tudlak, mert anyámat, a barátnőmet és a legjobb barátomat is éppen hogy örülök, hogy feltudtam. Persze ezután jön a sértődés. Valamiből a hely is fenntartja magát és jól jönne egy kis pénz az útiköltségre is…

„Amúgy te meg tudsz ebből élni?”
A zenész: Örök klasszikus, a válasz pedig egy kínos félmosoly, kivéve, ha te vagy Presser, Geszti vagy Fluor.

„A csajod/pasid nem féltékeny rád?”
A zenész: A te csajod/pasid nem féltékeny rád, amikor elmész hétvégente lerészegedni a haverokkal/barátnőkkel?

„És akkor te biztos többet iszol/drogozol”
A zenész: Az évek alatt az elménkbe vájt kőkemény sztereotípia, hogy minden zenész drogos, vagy minimum masszív alkoholista. A túl sok Doors koncertfelvétel, Hollywood, Viva TV-s klip és MTV megtette hatását. Nem, nem drogozom és nem vagyok alkoholista sem, köszönöm.

„Dejó! Basszusgitározol? Azon könnyebb játszani, mert kevesebb húr van rajta nem?”
A zenész: Bevallom, sokan gondolhatjuk ezt, amikor elhatározzuk, hogy basszusgitárt ragadunk, aztán persze idővel rájövünk, hogy ez hülyeség.

„Nem unod még a számokat?”
A zenész: Nem, nem unom, mert 100000-re is képes vagyok teljes átéléssel eljátszani a színpadon, mert én írtam, szeretem és büszke vagyok rá, a hasonló kérdéseket azonban annál inkább! Persze vannak, akik halálra unják már, ezt zenésze válogatja…

„Figyi, játszd mán el a…”
A zenész: Nem. Kivéve, ha a barátom vagy, egy házibuliban vagyok, jól érzem magam és ismerem és szeretem azt a számot.

„Légyszi taníts meg engem is…”
A zenész: Nem vállalok tanítványokat, de ha igen, akkor gyere nyugodtan 5000 Ft/óráért a lakásomra, megbeszéljük az időpontot.

„Mi az, hogy nem emlékszel rám?!”
A zenész: „Hát Kazincbarcikán ott voltam és én voltam, az, aki azt mondta neked, hogy…” Nem, sajnos nem emlékszem, sajnálom. Tudod, te vagy ma a 10. aki ezzel jön nekem és nem fogok minden koncerten minden egyes emberre emlékezni. Te sem tudod a Bibliát fejből.