2016.08.13.
Szia kómás barátunk! Ha neked is minden reggel egy ködös másfél-két órával kezdődik, akkor a mi emberünk vagy!
A körülötted élők – ha csak nem egy másik kómással kerültél össze – nem értik, miért nem lehet szólni hozzád ébredés után.
A párod reggel felkel és próbálja megtervezni a napot, a bevásárlást, a hétvégét, rád bízni dolgokat, vagy csak megkérni, hogy fizess be egy csekket. Pedig MINDEN, amit ilyenkor mond, konkrétan keresztülfolyik a fejeden.
Üres tekintettel nézni magad elé egy óráig ébredés után? Simán.
Felejtetted már el kiönteni teának a felforrt vizet? Másodszor? Harmadszor?
Minimum hetente egyszer otthon hagyod a telefonodat, vagy valami fontosat, mert képtelen vagy reggel koncentrálni a pakolásra.
A hétvégéket imádod, ilyenkor van időd órákon át adózni a kómázásnak, és ha szerencséd van, senki nem ránt ki belőle.
A főnököd azt hiszi, egy nagyképű bunkó vagy, amikor húzod a szádat a reggel 9-es meetingre. Nem érti, hogy egyszerűen 9-re képtelen vagy felébredni. Nem hogy dolgozni!
A fenti okokból kifolyólag – bár a ruhatárad nem feltétlenül botrányos – képes vagy annyira kaotikusan felöltözni, hogy egész nap szarul érzed magad.
„Ittam már kávét?”, „Kéne inni egy kávét!”, „Na majd a kávé után” – és így tovább, míg rá nem jössz, hogy már a tizediket iszod. És még csak 10 óra.
Nem, nem azért ignorálsz minden mást a telefonodon kívül, mert bunkó vagy, hanem mert a facebook feed ütemes pörgetése az egyetlen kapcsolatod a valósággal.
