Most is megfogadtad, hogy idéntől tudatos és sokkal jobb minőségű életet fogsz folytatni? Akkor lássuk az eltelt pár nap eredményeit:
Rá kellett jönnöd, hogy a gyomrod eléggé kitágult az ünnepek alatt, ezért a normális étrendre is kihívás visszaállni, nemhogy a megfogadott fogyókúra által előírt ételadagokra.
Arra is rá kellett jönnöd, hogy ha nagyon szigorúan folytatod a fogyókúrát, akkor az ünnepekről megmaradt kajahalmok egy részét ki kell dobni. Vagy megadóan elmajszolod őket („Majd AZTÁN elkezdek tényleg fogyózni!„), vagy beviszed a munkahelyedre, hátha a többiek elpusztítják. De persze ők is elkezdtek fogyózni.
Ha a szilveszteri buliban a saját átlagodhoz képest is túl sokat cigiztél, akkor annál drasztikusabb sokk lesz a szervezeted számára, ha január elsejétől teljesen elhagytad a cigit. Nyugi, ha túljutottál az első három napon, onnantól már egyre jobb lesz!
Ha olyan, emberi kapcsolatokhoz fűződő dolgot fogadtál meg, például hogy idén figyelsz arra, hogy több szemkontaktust létesíts, vagy hogy konstruktívabb leszel a viták során, akkor néha teljesen elfelejted a fogadalmadat, mire alkalmad nyílik gyakorolni.
Ha újév napján, másnaposan megfogadtad, hogy meghatározott ideig nem iszol többet, mert az egy önpusztító és káros tevékenység: nos, ahogy közeledik a hétvégén esedékes buli, ezt a fogadalmadat egyre inkább hajlamos vagy revideálni. Ha nem vagy kitartó, akkor azon kapod magad, hogy elkezdesz alkudozni magaddal: mondjuk úgy, hogy csak heti egyszer megengedett! (+ beeső szüli- és névnapok!)
Rá kellett eszmélned, hogy más is január elsejétől kezd új – bűntudatos – lendülettel sportolni, és ezért az edzőtermekben úgy lubickoltok egymás izzadtságában, mint heringek a konzerv páclevében. A futópályán pedig úgy tudsz haladni, mintha a Sziget nagyszínpadának az első sorát akarnád megközelíteni az esti nagykoncert alatt.
Ha túl sok mindent vállaltál be egyszerre, és mindegyik eleve lemondással/nagyfokú életmódváltással jár, akkor az túl nagy stresszt jelenthet. Így annál nagyobb az esélye, hogy feladod, vagy a fáradtság miatt nem tudod értékelni a lassacskán begyűrűző pozitív következményeket. Nyugi, nem kell egyik napról megváltani a világot, meg a saját életedet, és nem csak azok a változások érnek, amiket január elsejével kezdesz el!
Ha most nem tettél újévi fogadalmat, akkor ezidőtájt csak elégedetten bólogatsz, hogy idén nem kellett kudarcot vallani, és hangoztatod, hogy ez a felnőttlét jele.
Ha nagy léptékű, elvont dolgokat fogadtál meg („idén stresszmentes életet élek„, „végre megszerzem álmaim munkáját„, „megpróbálom boldogan élni az életem” stb), akkor hatékonyabb, ha kis, de konkrét lépéseket tűzöl ki magad elé, amik nem a távoli, misztikus jövőbe burkolóznak. Például január hatodikán, miközben vadul csörög a telefon, és a hátadat ütik az ügyfelek, ne arra koncentrálj erőlködéstől vöröslő fejjel, hogy nnnnamoststresszmentesleszek. Ilyenkor az a legjobb stratégia, ha a Nagy Tervet kielemzed (például hogy miért is érzed magad stresszesnek), és kitalálsz konkrét dolgokat, amikkel ezt enyhítheted. Ezeket nem kell egyszerre bevezetned az életedbe, ráér lépésenként: például elkezdesz stresszoldásként jógázni, vagy számot vetsz, hogy milyen stresszmentesebb munkát tudnál végezni.
Ha túljutottál az első, traumatikus héten, onnantól már jobb lesz! Ilyenkor jó szem előtt tartani, hogy a pozitív hatások azok nem rögtön, egyik napról a másikra jelentkeznek, úgyhogy nem szabad gyors, látványos eredményeket várni az első héten. Tipp: ha nem akarod, hogy a fogadalmad kudarcélménybe torkolljon, akkor a következő hetekben se lazíts a magad szabta elhatározáson. Hajrá, hajrá!