Amikor lakásbiztosítást kötsz a nyaralódra, hétvégi házadra, az egyik legfontosabb adat, amit meg kell adnod, az ingatlan hasznos alapterülete. Ez az információ alapvetően meghatározza a biztosítási díj mértékét és a fedezet nagyságát.

Ha túl alacsony értéket adsz meg a CoverMe lakásbiztosítás kalkulátorban, akkor az alulbiztosítottság miatt – kár esetén – nem kapsz elegendő térítést, ha pedig túl nagy számot tüntetsz fel, akkor feleslegesen magasabb díjat kell fizetned a fedezetért. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy tisztában legyél a hasznos alapterület számításának szabályaival, különösen az olyan speciális esetekkel, mint a tetőtér, a terasz, illetve a melléképületek.

A hasznos alapterület fogalma, mérése

A biztosító – a biztosítási összeg kiszámításához és a fedezet megadásához – mindig a hasznos alapterületre kérdez rá, ami alatt alapesetben a falak belső síkja által körülhatárolt térrész értendő. Ennek kiszámításához nem kell mást tenni, mint helyiségenként lemérned az alapterületet, és összeadnod a kapott értékeket. Az eredményt mindig egész négyzetméterre érdemes kerekíteni az egyszerűség miatt.

Persze azért ennél kicsit bonyolultabb az ügy, hiszen az 1,9 méternél alacsonyabb területek nem számítanak bele a hasznos alapterületbe, ami a tetőterek és padlások hasznos alapterületének megadását nehezíti. A tervrajzok segítségedre lehetnek, hiszen azokon a fenti belmagasságot meghaladó területek jellemzően fel vannak tüntetve.

Egyéb speciális esetek

Az előbb említettük a belmagassághatárt a tetőterek és padlások esetében, ami a mérést egy picit bonyolultabbá teszi, hiszen meg kell állapítani, milyen területek rendelkeznek a megfelelő belmagassággal, és mik esnek azon kívül, ami megfelelő eszközök nélkül elég körülményes. A teraszok, erkélyek és loggiák esetében más a helyzet, hiszen ezek 0,5-ös szorzóval számítanak.

A garázsok és egyéb melléképületek (nyári konyha, tároló, ól) esetében szintén külön előírások vannak a hasznos alapterület megadására: amennyiben a főépülettel egy telken, de attól elkülönülten állnak, akkor a teljes – az előbbiekben megadott módon számított – alapterületüket melléképületként kell feltüntetni. Amennyiben viszont a főépületen belüli helyiségek, akkor az erkélyekhez hasonló 0,5-ös szorzó vonatkozik rájuk is.

Medencék és egyéb felépítmények

A medencék, jakuzzik és szaunák külön kategóriát alkotnak. A szilárd falú, földbe süllyesztett (épített) medencék az épületekhez hasonló védelmet élveznek, míg a sokak által preferált felszín feletti, előregyártott medencéket a háztartási ingóságok közé kell sorolni.

A kerítés, kapu, kocsibeálló, kút szintén kaphat fedezetet, de ezeket mind külön tételként kell feltüntetni. Fontos tudni, hogy a fóliasátrakra, illetve különböző kikövezett vermekre (walipini) általában nem terjed ki a biztosítás.